Közzétette - Kategória - Látnivalók, túrautak, várak, templomok, Magyarország és a megye tájairól készített cikksorozatok, Magyarország várai és várromjai

Vitány vára


Vitány vára 3276.jpegA Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait.

Vitány vára 3259.jpegA Tatai-medence több települése tartozott a várhoz valaha: a vár pusztulása után aztán a tatai vár tartozéka lett valamennyi. Bél Mátyás leírása szerint „Vitam várának” fekvésére a szűk alépítmények a jellemzőek, szélesen nyíló kilátás; megszállják, de el is hagyják a törökök.

Vitány vára 3261.jpegElső okleveles említése 1324-ből való. Valószínűleg a Csákok építtették az Északi-Vértesben, 377 méter magasságban, egy keskeny hegygerincen, és 1320 táján kerülhetett királyi kézre.

Alakja szabálytalan ötszög, melynek belső udvarát két négyszögletes torony fogta közre. Két emeletén 9 helyiséget alakítottak ki. Az emeleket 18 méter magasan oromzatos párkány koronázta.

Vitány vára 3269.jpegA várnak sem előudvara, sem kútja nem volt. A vár fénykorában 35 falu tartozott hozzá és ellenőrizte a tata-bicskei utat. A rablók ellen is sikerrel harcoltak katonái, például 1417-ben Vitány és Gesztes várnagya.

Vitány Nagy Lajos uralkodásától a győri ispánság tarozéka Gesztessel együtt. 1410-ben Zsigmond zálogosította el Hohenzollern frigyesnek, Albert pedig 1439-ben Rozgonyi Istvánnak.

Vitány vára 3270.jpegI. Ulászló Rozgonyi Jánosnak adta birtokba, majd a család kihalása után II. Ulászló 1493-ban Egervári László horvát bánnak adta, 1532 után Héderváry birtok lett. Később többször cserélt gazdát a magyarok és törökök közötti harcokban. A tizenötéves haború után végleg magyar lett Pálffy Miklós jóvoltából, Tata után egy évvel, a császáriak 1598-ban mégis felrobbantották.

Szépségében ma is vetekszik gesztesi rokonával, ám utóbbi jobban szolgálta a védelmi célokat. Közel van Felsőgallához, és bár nehezen közelíthető meg, szép kirándulóhely, ritka nevezetesség.

Vitány vára 3281.jpegA környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve. A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár „Castrum Vitam, Vytam, Wyttam” alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Túraleírás megtekintése

Geocaching adatok

Vitányvár (GCVitv)
Szélesség N 47° 30,820′
Hosszúság E 18° 25,077′
Magasság: 386 m
Megye/ország: Komárom-Esztergom
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=699

Geocaching adatok

Mária szakadék (GCmari)
Szélesség N 47° 30,909′
Hosszúság E 18° 27,126′
Magasság: 375 m
Megye/ország: Komárom-Esztergom
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=269

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük