Veszélyes kullancsok érkeznek Magyarországra

Főként a klímaváltozás hatásaként kell új kullancsfajok felbukkanására számítani hazánkban, jelenleg három faj megjelenése, elterjedése is várható.

Kórokozók terjesztése szempontjából hazánkban a szúnyogok mellett a kullancsok jelentik a legkomolyabb veszélyforrást egyrészt az embert sem kímélő vérszívó életmódjuk, másrészt a klímaváltozás hatásai miatt. Az enyhébb telek, az időjárás változása egyre optimálisabb életfeltételeket biztosít az őshonos fajok számára, illetve lehetővé teszi újak megtelepedését a megváltozott klímán. Akárcsak a szúnyogoknál, kullancsok esetében is számolhatunk új betegségek egyre szélesebb körű terjedésével.

Kilenc év és sok ezer utód

Ezek az élőlények valójában vérszívásra „szakosodott” atkák, amelyek az ember, szárazföldi emlősök, madarak, vagy hüllők parazitáiként számos kórokozót terjesztenek. Magyarországon 20-30 őshonos fajuk él, a leggyakoribb, és emberen legtöbbször előforduló faj a közönséges kullancs.

A kullancsoknak három aktív, mozgásra képes fejlődési alakjuk van: a lárva, a nimfa és az adult, mindhárom stádiumnak vért kell szívnia élete folyamán ahhoz, hogy továbbfejlődjön – áll az Ökológiai Kutatóközpont cikkünk alapjául is szolgáló, Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon címmel megjelent kiadványában.

Életük mintegy 90 százalékát a gazdától függetlenül töltik, képesek akár hónapokig, évekig is táplálkozás nélkül túlélni. Életciklusuk akár 8-9 év is lehet, Tipikus élőhelyeik (fajtól is függően) a középhegységek lombhullató erdei, azoknak tisztásai, az erdőszegélyek, dús aljnövényzetű ártéri vagy ligeterdők, nádasok, rétek, de megtalálhatók művelés alatt álló területeken, azok szegélyein vagy akár városi parkokban, kertekben is.

A láva és nimfa kullancsok 2-3, a nőstény általában 6-12 napig szív vért, a hím hetekig mászkál a gazda testfelületén, hogy nőstényeket termékenyítsen meg, és rövid ideig szív vért. Illetve vannak olyan fajok, amelyeknél a hím egyáltalán nem táplálkozik. A megtermékenyített nőstény, miután teleszívta magát, leesik a talajra, és néhány hét múlva megkezdi a több ezer petéje lerakását.

Vedléskor és a nyugalmi időszakban az avarban, a növényzet alatt találnak olyan rejtekhelyet, amely a számukra kedvezőtlen szárazságtól és a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklettől egyaránt megóvja őket.

Új jövevények

Ökológusok szerint új kullancsfajok hazánkban való megjelenésére számítani kell, jelenleg három faj felbukkanása, elterjedése is várható. Az egyik a trópusi és mediterrán országokban honos Hyalomma marginatum amelynek adultjai már megjelentek Németországban és egy nimfája beazonosítható volt egy 10 ezres budapesti mintában.

A másik a Hyalomma rufipes, amely az előzőhöz hasonlóan vándormadarakkal érkezik hozzánk, és hazánkban már megfigyelték felnőtt példányait is. A harmadik a Rhipicephalus sanguineus nevű faj, egy kutyákra specializálódott kullancs, mindhárom fejlődési alakja képes ugyanazon a kutyaegyeden táplálkozni. Ezek mellett nagy terjedőképességű a hazánkban is honos Dermacentor reticulatus faj, ez a kullancs az utóbbi néhány évtizedben számos európai országban és hazánkban is egyre nagyobb területeken terjedt el.

A legismertebb, kullancsok által terjesztett vírusokról, baktériumokról és egysejtűekről itt talál egy listát, és ugyancsak itt olvashat részleteket a két leggyakoribb betegségről, a Lyme-kórról és a kullancs encephalitisről, az a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásról. Most a kevésbé közismert krími-kongói vérzéses lázzal (CCHF) folytatjuk.

Nincs védőoltás

Emberek esetében a CCHF- fertőzés után 1-13 nappal jelentkeznek a tünetek: fejfájás, ingerlékenység, magas láz, hátfájás, ízületi fájdalom, gyomorfájás, gyengeség. Vörös szem és torok, valamint kipirult arc jellemzi, a láz fennállhat akár több hétig is. Súlyos esetekben sárgaság, a betegség előrehaladásával gyakori orrvérzések és véraláfutások jelennek meg a betegen.

Kórházi adatok alapján a CCHF-járványok kitöréseinél a betegek halálozási aránya 9-ről 50 százalékra emelkedett.

A fertőzés hosszú távú hatásait nem vizsgálták, a gyógyulási idő meglehetősen lassú, jelenleg védőoltás még nem áll rendelkezésre. A CCHF betegség kezelésére Ribavirin gyógyszeres terápiát ajánlanak, a tünetek enyhítésére magas folyadékbevitel javasolt, oxigén és vérnyomás szabályozásával. Megelőzés érdekében érdemes azokat a területeket elkerülni, ahol magas számban előfordulnak a CCHF vírust potenciálisan terjesztő kullancsok.

Várható hazai megtelepedésük

A betegséget a Bunyaviridae családjába tartozó vírus okozza, jellemző gazdaállatai főként vadon élő és házi emlősök, de madarak is lehetnek. A vírust hordozó kullancs vérszívás során fertőzi az embert. A vérzéses lázat legelőször Krímben írták le 1944-ben, majd 1969-ben azonosítottak egy hasonló megbetegedést Kongóban: később kiderült, hogy ugyanaz a vírus okozta a megbetegedéseket, innen ered a kórokozó jelenlegi neve.

A Krími-Kongói vérzéses láz széles körben elterjedt, jelen van Kelet-Európában, a volt Szovjetunióban, a Földközi-tenger mentén, Kína északnyugati részén, Közép-Ázsiában, Dél-Európában, Afrikában, a Közel-Keleten és az indiai szubkontinensen, Magyarországon először 1972-ben izolálták a Közép-Dunántúlról. Az első humán esetet 2004-ban regisztrálták Dél-Dunántúlról. A vírus terjesztésében szerepet játszó legfontosabb kullancsok, a Hyalomma fajok endemikusak Délkelet-Európában, főleg a Balkán térségében – az endemikus azt jelenti, hogy csak adott területen fordul elő.

Hazánkba vándormadarak hurcolják be rendszeresen, és a klímaváltozás hatására várható az áttelelésük, így a megtelepedésük is.

Többen is terjeszthetik

Számos házi és vadon élő állat, például szarvasmarha, kecske, juh és mezei nyúl hordozhatja a vírust tünetmentesen. Az emberre való átterjedés a vírussal fertőzött kullancsok által történik vagy a fertőzött állat szöveteivel történő érintkezés útján. Ezért az állattenyésztők és a vágóhídi dolgozók vannak kitéve leginkább a vírusfertőzésnek.

A CCHF vírusa testnedvek útján terjedhet egy fertőzött emberről a másikra. A kórokozóra különösen fogékonyak a Hyalomma nembe tartozó kullancsok, de feltételezhető, hogy más kullancsok is képesek terjeszteni.

Leggyakoribb vektora a Hyalomma marginatum: ez egy kétgazdás kullancs és lárvaként gyakran madarakon szív vért, ezáltal pedig a CCHF vírusával fertőzött egyedek nagy távolságra is eljuthatnak. Ha a madárról leeső, vért szívott nimfa adultá vedlik, és túlél, helyi járvány alakulhat ki. Emellett az egyre növekvő turizmus és a globális állatszállítás is hozzájárul a vírus terjedéséhez, Magyarországon időről időre jelennek meg behurcolt esetek.

/24.hu/