Közzétette - Kategória - Anno a Beregben

Vámosatya


Vámosatya

Vámosatya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vásárosnaményi járásában. Vámosatya Magyarország keleti szélén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján fekszik. Budapestrőlaz M3 autópályán, Nyíregyházától 75–80 km-re a 41-es számú főútról érhetjük el. Vásárosnaményból a Tisza híd után balra fordulva kanyargós úton 16 km-re, vagy egyenesen haladva Tákos, Csaroda, Gelénes felől közelíthető meg. A keleti schengeni határtól 5 km-re található.

Története

Vámosatya község neve először 1289-ben tűnik fel oklevelekben Athya, Athyas megnevezéssel.

Később a területnek birtokosai voltak a Gutkeled nemzetségbeliek, a Gacsályi család és a Guthiak is. Az utótag a családnévből eredhet.

Nevének „vámos” előtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt. A kelet- nyugati kereskedelmi útvonalon fekvő település az átjárásért vámot szedhetett.

Írott források már a 13. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Az atyai vámról 1399-ben esett először szó az eddig megismert oklevelekben, szakirodalomban.

A Büdy család váráról egy 1557-es oklevél tett említést, miszerint azt Büdy Mihály elhagyta, és azt Izabella királynérészére Balassi Menyhért Hagymási Kristóffal együtt elfoglalta.

A várat a Büdyek 1563-ban visszakapták, ám 1564-ben, amikor Báthory István ostrom alá fogta, a szabad elvonulásért átadták neki. Báthory a várat leromboltatta.

1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták.

A falu azonban rövidesen ismét jelentékeny hellyé vált, hiszen 1658-ban és 1710-ben is tartottak itt megyegyűlést.

Csanády Sándor itteni birtokos 1874. december 9-én egy 710 ölnyi belső atyai telket és Hetényben 6 hold földet íratott „Kossuth Lajos turini lakos” nevére, hogy az választó és választható legyen. Kossuth ezekről 1879-ben, a honosítási törvény szentesítése után lemondott.

Nevezetességei

  • Emlékoszlop

A férfiak többségét e községből is hadifogolyként hurcolták el a második világháború végén. A száz kilométereken át hóban-fagyban menetelés, a mostoha körülmények és gyakran a harcok tizedelték a fiatalokat, időseket egyaránt.

Az elesetteknek állított emléket a község az emlékoszlopon nevük felsorolásával.

  • Református templom

Atya faluról 1289-ben olvashatunk a nagyváradi káptalan irataiból.

1321-ben említik először oklevelek a falu papját, Pétert.

1334-ben a pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett.

A 14. század elején épülhetett, 1341-ben írt oklevélben említtetik először a már meglévő, Szent György mártír tiszteletére emelt kőtemplom, melyen a mai napig kisebb átalakításokat végeznek.

A templom kora gótikus stílusban épült. A híres Gutkeled nemzetség Acsa (Athya) családja építtette.

1565-ben vált a templom protestánssá, ma református. Ezidőben híres prédikátorok jártak ide Beregszászból (mint pl.: Kálmánchei Sánta Márton, Radán Balázs).

A falrészen a bejárati ajtónál balra fenn, 1640-ből, festett, reneszánsz-kori, virágos (tulipános)falkép található. A szentély részben, mely élszedett kőből faragott diadalívvel kezdődik, található a reformáció korában félig befalazott sekrestye bejárata. A szentély északi részén található egy kőből faragott szentségtartó (pasztofórium), mely híressége a templomnak. Vele szemben, a szentély déli oldalán van a kegyúri fülke. A szentélyben a szolgáló személyeken kívül csak a kegyúr tartózkodhatott. Őt tisztelték meg a mennyezeten kereszt­bordázatos zárókőre faragott Gutkeled nemzetség farkasfogas (vagy sárkányfogas) címerével.

A kelet-nyugat irányban épített templom szentély részéből a második (hajó) részbe átmenve, a fal déli részén, kora gótikus stílusban, faragott kőkeretes ablakok közt van egy szemüreg alakú ablak, mely a templom „szeme”.

A hajó északi falán található az egyetlen barokk ablak. A nyugati falon, a kapu felett, körablak található. Érdekessége még a templomnak a középkori, „egyfából” készült ajtó, melyen korabeli zár található.

A padokon korabeli festés, a bejárati ajtó fölött karzat található.

  • Fa harangtorony

A református templom mellett északra álló zsindelyborítású harangtorony a 18. században épült.

A négy fatornyos, 26 és fél méter magas torony, a második legmagasabb a Felső-Tisza vidékén.

A csak fából készült torony 1691-ben épült. Atyai mesterek készítették az erdélyi stílusú haranglábat. Kívülről is megcsodálható az ún. fecske-farkos gerendakötések szépsége. A gerendák nagysága óriási fákról tanúskodnak (az atyai erdőből származtak) amelyeket római és arab számokkal megszámozva, kifaragott állapotba hoztak be a faluba, jelenlegi helyükre. A templom és a harangláb az Országos Műemlék Felügyelőség által 1979-80-­ban lett teljesen helyreállítva.

A harangláb első szintjéről körpanoráma tárul a látogató elé. Tiszta időben a Büdy vár romjáig el lehet látni.

Büdy-vár

A Büdy-várat a 13. században építtette a Büdy család.

A négy saroktornyos, négyzetes alaprajzú kőből épült erősség 1660-ban már romos volt. Mára sajnos a várat a gaz, lom belepte. A belső vár a talajszinttel vált egyenlővé. A várat körülvevő sánc és kb. 3-5 méter mély vizesárok nyomai maradtak meg és óvták meg a mezőgazdasági műveléstől e fontos műemléket. A hazai beregi síkságon más kővárnak nyomát sem találni.

A várat írás először 1524-ben említette. Az 1563-ban megerősített, vizesárokkal körülvett erődítményt 1564-ben Báthory István vette ostrom alá – sikerrel.

A 17. század elején kihaltak a Büdyek, majd több kis birtokos kezén ment keresztül a vár, míg elhagyatva pusztulásnak indult.

Gelénes felől közeledve Vámosatyához, a községhez közel, az úttól balra találjuk a vár maradványait. A közúttól kb 30 perc alatt juthatunk gyalog a várhoz részben szántón, részben bozótoson keresztül. Jól kivehető körítő külső vizesárok, csekély falmaradványok.

Bockereki-erdő (Védett terület)

Délről érinti a település határát a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet-hez tartozó Bockereki-erdő, melyben védett állatok, növények is találhatók.

A mintegy 600 hektáros Bockereki-erdő többek között a fekete gólyák kedvelt fészkelőhelye.

Vámosatya vonzáskörzetében található a Bereg tüdeje, a Bockereki erdő, amelyet a szerencsés történeti körülmények, kedvező fekvése, elzártsága, viszonylag a természethez közel álló formában, eredeti állapotban maradt fenn a mai napig.

Az erdő a Beregi-síkság legnagyobb összefüggő erdősége, gyönyörű tisztásokkal, gazdag és változatos élővilággal. Az erdőben hatalmas lenyűgöző tisztások találhatók, melyek gazdag faunával rendelkeznek.

A Bockereki-erdő természeti és botanikai értékének megőrzése a célunk, mert ez biztosítja a táj szépségét.

A Beregbe érkező látogatókat szeretnénk gyönyörködtetni a táj szépségében, melyhez sok segítséget adhat a hagyományteremtés szándékával már második alkalommal szervezett természetvédelmi napok rendezvény.

A Vámosatyáért alapítvány erdei iskola és tanösvény megvalósításán dolgozik.

Innen indul a Büdy vár érintésével Gelénesig haladó Gémes tanösvény.

Az értékes növény- és vadállományt nem csak az itt lakók, a tájvédelmi körzet védi, hanem az 1996-ban megalakult „Bockerek” Vadásztársaság is. Területükön gondos vadgazdálkodással elérték, hogy a vadállomány létszáma és a fajok száma nem csökkent, természetes fejlődésük biztosított.

A vadászterületen előforduló védett állatok közül a vadmacskát borzot, vidrát, nyestet lehet megemlíteni.

A területhez mérten kiváló egyedekkel büszkélkedik a társaság dám- és gimszarvasból, valamint vaddisznóból.

Történelmi Emlékpark

A vámszedés helyén 2000 óta bővül a község központjában található emlékpark, mely a történelem egyes eseményeinek állít emléket. A városháza és az óvoda között elhelyezkedő téren látható a község címerét ábrázoló mozaik kép, mögött ünnepnapokon a zászlók lobognak. A címer az alapítványt is létrehozó dr Berényi László ajándéka és Körvélyesi Zsolt munkája. Parkos, virágos környezetben itt pihenhetnek meg az átutazók, turisták.

Tájház

A község történelmi emlékeinek megőrzésére, bemutatására, a falusi vendégvárás és vendégfogadás céljára az önkormányzat korabeli lakást vásárolt.

A felújítása folyamatban. Vesszőből font kerítést, kaput készít az utcafrontra.

A lakás előkertjében a virágos udvarról, a porta tisztántartásáról az önkormányzat vagy az alapítvány közmunkásokkal gondoskodik.

A nyári konyha előtti részben a vendégek fogadására lócák, padok, asztalok kerültek kiépítésre. A nyári konyha nádfedését felújítottuk, vakolata kijavítva.

A lakás első szobájában egy tiszta szobát kívánunk kialakítani 20. század eleji bútorzattal, vetett ággyal, díszpárnákkal, rongyszőnyegekkel.

A szekrénybe ruhák, ágynemű, stafírung, az asztal étkezéshez megterítve. A belépőben a konyhabútorok és felszerelési tárgyak találhatók. A hátsó szoba alkalmi kiállításoknak ad helyet.

A melléképület fejításra, berendezésre került. Asztalos szerszámok, egy szövőszék és a szövés, fonás tárgyai kerülnek itt elhelyezésre. Az udvaron kemence épült, a kenyérsütés eszközei és éléskamra tárgyai megtekinthetők itt.

Szervezés alatt a fafaragó és az életmód tábor nyári egyhetes bennlakással.

Várjuk az iskolákat 1-2 napos kirándulásokra lovaskocsis várlátogatásra.

Wikipedia


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük