Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közepén, Vásárosnaménytól északra, a Tisza jobb partján található település.

Vásárosnamény 12,5 km, Tiszaadony 7 km, Tiszaszalka 2 km, Vámosatya 8 km, Gelénes 10,5 km távolságra található.

Nevének eredete

A település nevének előtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínű, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt.

Története

Vid neve az oklevelekben 1298-ban tűnik fel először, amikor itt egyezkednek a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Aladár fiai Káta nemzetségbeli Gabrianus fiaival Márok(Márokpapi) ügyében.

1312-ben Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhunyt Ranold fia Péter birtokait – melyeket Aba nemzetségbeliOmodeus és fiai foglaltak el – Apagyi Péter-nek adta.

1397 előtt Wassa István is birtokos volt itt, aki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és Wassa birtok volt. E Wassa István birtokos volt ekkor a Szörény vármegyében fekvő Szörénybalázsdon is.

Tiszavid 1978 és 1990 között a szomszédos Tiszaszalka része volt.^[3]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református temploma 1912-1913 között épült.

Wikipedia