Fekvése[szerkesztés
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnaménytól északra, a Tisza bal partján, Tiszakerecseny és Barabásközött fekvő település.
Története[szerkesztés
Tiszaadony (Adony) nevét az oklevelek 1290-ben említették először, Odon néven.
Adony ekkor Fügedi (de Fygud) Farkas birtoka volt, Galgó földjével együtt, melyen két falu települhetett.
Fügedi Farkastól a Gutkeled nemzetségbeli Apoy fia Apoy ispán és fia Ekch vásárolta meg, akik 1287-ben zálogba adták Szalók nemzetségbeli Szalóki Péternek 120 M-ért. Szegénységük miatt azonban kiváltani már nem tudták, így1290-ben végleg eladták a Szalókiaknak.
Az 1300-as években a Szalóki család birtoka volt.
1404-ben Zsigmond király hűtlenség miatt a Szalókiaktól elkobozta, és a Guti családnak adományozta.
A 15. században a Kerecsényiek és a Guti család tagjai osztoztak meg rajta.
A 16. században a Batthyány család és a pálosok birtoka volt egy ideig, majd Büdi Mihály beregi főispán lett birtokosa.
1600-ban a Büdi család kihaltával részüket Melith Péter , a birtok másik részét Lónyai Farkas szerezte meg.
A Jobbágyfelszabadítás előtti időkben több birtokos is osztozott rajta, így birtokos volt itt gróf Dégenfeld, Ilosvay, és a Gyulay család is.
A település határába esett Galgó, mára már elpusztult település is:
Népcsoportok[szerkesztés
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Galgó
Galgó Árpád-kori település volt, a mai Tiszaadony mellett.
Nevét az oklevelek 1290-ben említették először Golgoua néven.
Galgó Fügedy (de Fyged) Farkas birtoka volt Adonnyal együtt, 1260 körül azonban eladta Gutkeled-Nemzetségbeli Apoynak és fiának, Ecknek, akik 1290-ben 120 M-ért Adonnyal együtt eladták a Szalók nemzetséghez tartozó Szalóki Mihály fiának, Péternek.
1298-ban Szalóki Péter birtoka volt, de Eszenyi Tamás fiai és azok csapi jobbágyai lerombolták a falut.
Wikipedia