Vásárosnamény – A téltemetés régi népszokását elevenítették fel a mai nap folyamán Vásárosnaményban, a Megoldás Közhasznú Egyesület dolgozói és ellátottai közösen. Az elmúlt évtizedekben számtalan télűző, tavaszköszöntő népszokás alakult ki szerte Magyarországon, köztük a kiszehajtás. Időpontja tájegységenként változó: farsang farkán, illetve virágvasárnapján. A kiszebábu a tradicionális népi ünnepeken a tél, a böjt és a betegségek megszemélyesítője volt. A babona szerint a kiszebáb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól, így a rengeteg betegség után a kis ovisok, az óvónénik és a szülők is nagy kedvvel vettek részt az eseményen, remélve, hogy a vírusok is eltávoznak egy időre. Ma már a Beregben is csak elvétve ismerik és tartják meg ezt a hagyományos, régi ünnepet, amely úgy zajlik, hogy készítenek egy bábot, az úgynevezett kiszebábot, miközben télűző rigmusokat kiabálnak például: Haj, ki kisze haj, kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj kisze haj. Amíg a tüzet meggyújtják, a gyerekek és felnőttek gondűző cédulákat erősítenek a kiszebábra. A papírdarabokra ráírják, ki mitől szeretne megszabadulni, rossz álmoktól, betegségtől, félelmektől, majd a bábot bedobják a tűzbe. A máglya elhamvadásáig a felnőttek és a gyerekek tavaszköszöntő versikéket mondanak és énekelnek. Így történt ez a mai napon is, ahol vidám farsangi mulatság vette kezdetét a Megoldás Házban. Az intézmény hírnevéhez méltóan a mai nap is, (megfűszerezve a farsangi néphagyományokkal) mókázással és kacagással telt. A szórakoztató délelőtt során Kósáné Csala Anita köszöntötte az egybegyűlteket, a köszöntőt követően Csonka Nóra önkéntes dallamai zengték be a termet. A műsorok befejeztével a népes tábor az udvar felé vette az irányt, ahol a a télűzésre és a kiszebáb égetésre került sor. Az intézmény minden lakója és dolgozója által, egy-egy cédulára feltüntetett rosszat írhatott fel mindenki, melyet ezzel kívántak elűzni. Azok az érdeklődők, akik kilátogattak a rendezvényre és feltűztek egy gondokkal teleírt papírt a kiszebábra, szintén jó eséllyel megszabadulhattak minden rossztól a mai napon. Égetést megelőzően Csonka Nóra által elhangzott szavalatot és a farsangi szokások mibenlétéről hallhattak egy rövid ízelítőt a jelenlévők. A hagyományokhoz híven, idén is versekkel hívogatták elő a jó időt, és kívántak jó egészséget mindenkinek. A mondókákat az intézmény ellátottjai adták elő, ahol Berzsenyi László – Szepesi Attila: A bohóc, Faludi Ildikó – Farsangolás, Hídi Anett – Farsangi mondókák, Szabó Enikő – Sarkadi Sándor: Farsang és Kósa László – Pálfalvi Nándor: Farsang című versét adta elő. Öröm volt nézni, ahogy az ellátottak megbűvölve figyelték, hogyan hamvad el végre a tél, vele együtt a betegségek is, s adja át helyét a gyönyörű szép tavasznak; a hideg szürkeség a fényes melegnek. A bábu égetését követően az intézmény munkatársai látták vendégül a bentlakókat, melyet élő zenés tánc követett, ahol táncversenyt hirdettek a legjobb táncosok részvételével. A délután folyamán a jó hangulatról Űgoszon Árpád gondoskodott.Öröm volt nézni, ahogy az ellátottak megbűvölve figyelték, hogyan hamvad el végre a tél, vele együtt a betegségek is, s adja át helyét a gyönyörű szép tavasznak; a hideg szürkeség a fényes melegnek. A bábu égetését követően az intézmény munkatársai látták vendégül a bentlakókat, melyet élő zenés tánc követett, ahol táncversenyt hirdettek a legjobb táncosok részvételével. A délután folyamán a jó hangulatról Agoston Árpád gondoskodott.

[slideshow_deploy id=’120104′]