Tákos – A Bereg egyik legszebb és talán a legismertebb temploma, magyarországi népi építészet gyöngyszeme, a „mezítlábas Notre Dame”, a tákosi református templom, melyet Buda Lajosné, azaz mindenki Viola nénijének mutatott be önöknek.
[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1531360756952978/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]
Előadásából megtudhattuk, hogy a templom 1766-ban épült, amit az egyik kazettán is látható írás is emlékeztet, „ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”.
Továbbá elmondta, hogy úgy tartják, hogy „a nép emelte magának fából és sárból”, Mária Terézia idejében, aki megtagadta a követ és a téglát a református vallást gyakorlóktól. A tákosiak így is gyönyörű templomot építettek abból, ami bőven volt a beregi embernek, fa és sár. Az idő vasfoga a templomot sem kímélte számos felújítás után a jelenlegi formáját 1986-ban érte el régi rajzok, képek alapján.
A 2001-es árvíz a templomot is elérte. Azóta szépen felújítva várja a látogatókat. A templom favázas, paticsfalú (vesszőből font, sárral tapasztott fal) és fazsindelyekkel fedett. A falak vesszőfonatra tapasztott agyagból és sárból készültek, és mivel a sarat mezítláb kellett dagasztani, ezért nevezik „mezítlábas Notre Dame”-nak. Belső tere számos kéz munkája, mégis egységesnek hat, a népi építészet egy remek példája. A mennyezeten 58 festett kazettatalálható – Asztalos Lándor Ferenc mester munkáját dicsérik –, melyeken különböző virágmotívumokat csodálhatunk meg, a közéjük tett feliratos táblákon pedig a templomépítés története olvasható.
Megtudhattuk továbbá, hogy a színpompás mennyezet és a berendezés jól érvényesül az egyszerű, fehérre meszelt falak között. A fehér fal a népi puritánság jelképe. A templom padozata a korábban épített részen tégla, a nyugatí irányú bővítésnél döngölt agyag. Ajtaja kívül lécbordázatos, hátlapját egyetlen fából faragták ki. Kovácsoltvas zára eredeti. Meredek tetejét zsindely fedi. Az asztalosmesternek nemcsak a templomban végzett munkja maradt fent. Érdekes módon a fakazetták között nincs két egyforma. Mindez jól érvényesül a fehérre meszelt falak egyszerűsége mellett. A templomhoz egy 16 méter magas, galériás torony is tartozik.
A templom meglepően pici, padlója döngölt agyag, mennyezetét szinte kézzel is el lehet érni. A malomkövön álló hatszögletű szószék is hasonlóan gazdagon díszített. A mennyezeten úrhímzésre emlékeztető világot láthatunk. A beregi keresztszemes hímzés híres növénymotívumairól, melynek Tákos az egyik központja. Jellemző motívumok a tulipán, szarvas, színekben a piros és a kék dominál. A templomnak van egy ikertestvére is, mely Csetfalván, a határon túli Kárpátalján található. A templom melletti fa harangtornyot az 1980-as években eredeti rajzok alapján építették újjá. Végül különlegességként megemlítette az épület megvilágítását is, ahol az ablakok napkelettől déli irányban helyezkednek el a falon, így a fény körbejár, a lemenő nap pedig az egészen keresztülvilágít. A templom december 24-én új életre kel, ilyenkor a fény pontosan az első sorban lévő magyar jelképére, a turulra esik.
[slideshow_deploy id=’131262′]
