A Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek elsőként vették birtokba ezt a vidéket, ahol vezéri szálláshelyül Szabolcs településen egy hatalmas fatörzsekből álló, rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal körülvett várat emeltek. A IX-X. században épített Szabolcsi földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb és legnagyobb földvára. Szabolcs, hatalmas várával Szabolcs vármegye központja volt a középkorban.
Szabolcs református temploma a megye legrégebbi vallási központjai közé tartozik. A templom már a XI. században állt. Szabolcsot az 1092. május 20-án megtartott egyházi zsinat és törvényhozó országgyűlés tette mindörökké híressé, amelyen maga Szent László is jelen volt. A szabolcsi egyház ebben az időben az itt székelő esperes temploma volt. A templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték.
A templom legkorábbi építési korszaka a XI. század vége, amikor két mellék- és egy főhajóból álló, bazilikális formájú templomot építettek kőből, a mellékhajókban is oltárokat helyeztek el. A kő boltozatú szentély félköríves, a boltozott mellékhajók egyenes záródásúak. A templom bejárata a déli oldalon nyílt. A külső meszes vakolatot kapott. A XV. század elején lesz a Szűz Mária-egyház plébánia, ekkor épült a sekrestye. A szentélyben freskók is voltak, amelyek a leírások szerint apostolokat vagy szenteket ábrázoltak. Ezeknek a falképeknek csak nehezen értelmezhető töredékei maradtak meg.
A templom később elhanyagolttá vált, 1757-ben még állott a hat kőpillér a boltozattal, ezeket kellett újravakolni és a déli bejáratot is megnagyobbították.
1847-ben a földrengés miatt megrepedt kőpilléreket elbontották, a déli bejáratot elfalazták, a nyugati oldalon nyitottak újat, a sekrestyét lebontották.
1900-ban újabb nagy átépítés történt. A nyugati kapu helyett keleten, a félköríves szentélyfalat átütve új bejáratot készítettek. A templomépület nyugati falához csatlakoztatva egy 40 méter magas harangtornyot építettek. 1944 végén a visszavonuló német hadsereg katonái a templomtornyot felrobbantották, amivel együtt a nyugati fal egy része is leomlott.
A fal hiányzó részét a háború után visszaépítették. 1970-ben kezdődtek a régészeti kutatások, amelyek feltárták a kőpilléreket. Később folytatódtak a munkálatok, amelynek végén a mintaszerűen helyreállított templom a középkori térélményt nyújtja. A szabolcsi Szűz Mária-monostor, ahol az egyapszisos szentélyhez háromhajós, bazilikális tér csatlakozik, a magyar templomépítészet XI. századi példája, amelynek alaprajzi megfelelői a kalocsai első székesegyház, a pécsváradi kápolna és a zirci királyi udvarház temploma.
Szabolcs református temploma a Középkori templomok útjának kapuja, a megye egyik legszebb öröksége.