Sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja is fennáll 12 közfoglalkoztató esetében, akik komoly támogatást kaptak azért, hogy beindítsák a programokat – derítette ki a Magyar Nemzet.

Összesen 30 esetben talált a Belügyminisztérium tavalyi vizsgálata súlyos hibákat. Ezért országosan 287,5 millió forintot – kamattal és a késedelmi pótlékkal növelve – kérnek vissza a hatóságok. 2016 végégi viszont kevesebb mint a szabálysértők fele küldte el legalább a pénz egy részét. Ennek oka a folyamatban lévő hatósági eljárás, vagy az, hogy az adott település gyakorlatilag fizetésképtelen.

A legtöbb szabálytalanságot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közfoglalkoztatók követték el, nekik kell a teljes összeg több mint felét, 144,9 milliót visszafizetniük. A második legnagyobb visszafizetési kötelezettség Bács-Kiskun megyét érinti, ahol 35 millió forintot használtak szabálytalanul a lap szerint.

Ott se voltak

A hatóságok nagyjából 5000 programot és bennük 177 ezer közmunkást vizsgáltak. A leggyakoribb hibák között szerepel, hogy gyakran a közmunkások nem is voltak ott a kijelölt területen, késedelmesen állítanak ki szerződést, rosszul vezetik a jelenléti ívet vagy nincs megfelelő munkaköri leírás. Gyakran előfordult az is, hogy a munkások nem is azt a munkát végezték, amit kellett volna.

A súlyos szabálytalanságok között szerepelt például az, hogy az önkormányzat paprikaföldje helyett egy, a városvezetéssel szerződésben lévő vállalkozó földjén dolgoztak a közmunkások. Egy másik esetben egy vállalkozó konyháján végeztek kisegítő munkát a közfoglalkoztatottak.

A 12 feljelentéssel járó esetben tíznél ismeretlen tettes után nyomoznak, kettőnél megvan a konkrét személy. Ellenük a többi között költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, a közfoglalkoztatási program költségeire folyósított támogatás céltól eltérő felhasználása, illetve sikkasztás gyanúja miatt indult eljárás.