regi-beregi-etelekkel-ismerkedhettek-a-vasarosnamenyi-gyerekek-1
[srizonfbalbum id=357]
Vásárosnamény – A beregi és egyben a magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet. Számtalan recept és fenn maradt írás őrzi a beregi ételek elkészítésének módját, mely világhírű ízvilággal rendelkezik, gondoljunk csak az utánozhatatlan töltött káposztára. A Beregi Múzeum az év számos szakában gondoskodik arról, hogy a gyerekek ízelítőt nyerhessenek a régi beregi gasztronómia ízvilágból. A feladat nem egyszerű, hiszen az egykori paraszti konyha hiába felel meg a mai legmodernebb táplálkozástani követelményeknek, mégis más. A régi ember egyszerű ételeket evett, nem sokfélét egyszerre. A XIX. században az emberek kövön vagy vízi malomban őrölt teljes értékű gabonát, gyümölcsöt, zöldséget, vadon növő növényeket, gombákat, olajos magvakat, tejet- és tejtermékeket, fűszernövényeket fogyasztottak. A mai nap során a múzeum munkatársai tolmácsolásában a Vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola negyedik osztályos tanulói ismerhették meg a régi beregi étel-különlegességeket. A foglalkozás a kenyérsütés és a hozzá kapcsolodó mezőgazdasági munkák megismeréséből és kipróbálásából állt. A foglalkozás vezetője ezúttal is a múzeum történésze Kissné Gráf Éva volt. A régi beregi kenyérsütés és a hozzá kapcsolódó népi hagyományok mentén zajló íztúra először a múzeum tárgyainak bemutatásával kezdődött. A relikviák közül megemlítésre került a múzeum tulajdonában álló számos, a kenyérsütéshez és az aratáshoz használt régi szerszám és írott emlék neve is. Az előadás során az írott emlékeket alapul véve tudhatták meg a gyerekek a kenyérsütés hagyományát. Természetesen a gyerekek gyakorlatban is kipróbálhatták dédnagymamáink sütési receptjeit, melynek első állomásaként három csoportra oszlottak. Szász Csaba múzeumpedagógus és Tóthné File Dóra tárlatvezető segítségével a gyerekek ,,konyhára álltak,,. Ezután 1 kg lisztből, 6dl vízből, 2 teáskanál sóból és egy csomag élesztőből három tálban készítették el a saját maguk által gyúrt és kelesztésre váró tésztát. Kissné Gráf Éva a tészta kelése közben bemutatta az ehhez kapcsolódó régi eszközöket, mely a kenyér fő alapanyagául szolgáló liszt illetve a dagasztáshoz szolgáló eszközöket tartalmazta.
A gyerekek játékos formában a múzeum tárgyai és archív fotókon keresztül ismerhették meg a kaszát, a sarlót, a lisztes zsákot, a teknőt, a lapátot, a kovászt vagy a szakajtó kosarat. Természetesen a sütés folyamatait is megtekinthették, mint a dagasztás, aratás vagy a kemencében való sütést. A tészta megkelését követően két régi népi ételt mutatott be a gyerekeknek, név szerint a kukucát és a kenyérlángost illetve annak készítési momentumait. A gyerekek által meggyúrt és a sütőlapátra helyezett alapanyagot aztán a múzeum kertjében felállított, Nagy János által megfelelő hőfokra előmelegített kemencébe tették és megsütötték. Az elkészült népi eledelt a gyerekek többek között Szucsányiné Magocsa Edit segítségével lekvárral, tejföllel és paprikával való ízesítés után fogyasztották. A közös lakmározás után következett a tikk-takk bumm elnevezésű játék, ahol a gyerekek a délután során megtanult eszközöket és hagyományokat elevenítettek fel.

Minden vélemény számít!