[slideshow_deploy id=’7180′]

A templomot a XV század elején a Báthory család és a vele rokon Várday család építette.
Az eredeti templom kelet-nyugati tengelyű, egyhajós építmény volt, keletelt a nyolcszög három oldalával zá­ródó szentéllyel és hozzáépített sekrestyével, déli olda­lán és a nyugati végén egyszerű bordázatú csúcsíves ka­puzatokkal. A déli kapu fölött még ma is látható a Báthory címer.
A templom az 1500-as évek második felétől a refor­mátus egyház használatába került. 1795-ben kezdték el a templom bővítését és átépítését a sekrestye és a szentély elbontásával. A régi gótikus ablakokat megvál­toztatták, az új rész északi falára is ablakok kerültek, s az így átépített templom keleti végéhez tornyot is építet­tek. A munka 1798-ra fejeződött be. Későbbi felújítások emlékét őrzik a mennyezeten lévő királykazetták, helyi nevükön ..ládák”.
A torony, amely eredetileg négy fiatornyos zsindellyel fedett sisakkal büszkélkedett, az idők folyamán kétszer is leégett. mostani formájában 1943-ban készült el.

Ma körülnézve a templomban, láthatjuk a már emlí­tett Báthory címerrel díszített, későgótikus déli kaput, amely egy igen híres ajtóval büszkélkedhet: az ajtó az 1400-as évekből származik és egyetlen hatalmas darab fából lett kífaragv a a maga 127x:253×7 cm-es méretével, eredeti gótikus vasalatával valódi ritkaságnak számit, hi­szen az egész Alföldön egyedül itt maradt meg.

A Mózes szék, a díszes szószékkorona, a kegyúri szék barokk, illetve rokokó stílusban készültek, s ezek a berendezési tárgyak is magukon hordozzák, akárcsak a templom keresztszemes terítői, a vöröset, a kéket, ame­lyek ősidőktől fogva a Bereg színei.
Az 1980-as évek elején kerültek felszínre az északi fa­lon az őket rejtő vastag mészréteg alól a „kurucok kin­cseként” is emlegetett gyönyörűséges freskók. A csodá­latos épségben megmaradt képek (hiszen a mész nem­csak eltakarta, de konzerválta is őket) valószínűleg az 1400-as évek elején készülhettek.

A képeken balról jobbra haladva elsőként Sárkányölő Szent György harcát láthatjuk a sárkánnyal. Középen a megfeszített Krisztus a Golgotán, két oldalán anyjával, Máriával, és János apostollal tátható. A freskók kivétele­sen jó állapotban maradtak ránk, az egyetlenvilágosabb folt is a korábban a középső képig húzódó nyugati kar­zatnak köszönhető. A harmadik kép Mihály arkangyalt ábrázolja az utolsó ítéletkor, kezében az ítélet kardjával és a végső megmérettetés mérlegével, mely megmérette­tés a hit győzelmével zárul, hiszen a templom nehezeb­bnek találtatik a gonosz erők, az ördögök ravasz próbál­kozásai ellenére is.