Nyírmada – A Nyírmada Város Önkormányzata által odaítélt posztumusz díszpolgári cím erkölcsi elismerés, amellyel a település tiszteletét és háláját fejezi ki a kitüntetett személynek. Az idén ezen kitüntető címet Balogh Ferenc kapta. A posztumusz díszpolgári cím az kapja aki a közösség érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával eredményesen elősegítette a település anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását, illetve a politikai, gazdasági, kulturális élet területén a település rangjának emelése, hírnevének növelése érdekében jelentős tevékenységet fejtett ki. Posztumusz díszpolgár az, akinek a halála után ítélik oda ezt a címet. A Nyírmada Város Önkormányzata által adományozott díszpolgári címet díszoklevél, plakett és igazolvány is tanúsítja, melyet Kálmán Béla polgármester adott át a kitüntetett feleségének, Balog Ferencnének.

Balogh Ferenc 1950-ben végezte el a Tanítóképzőt Nyíregyházán, s kapott tanítói oklevelet. Nyírmadára költözése előtt a Rohodi iskola és közművelődés irányítója volt, a legszebb időket idéző néptanítói szerepkörben. Az iskolai közoktatás mellett a fiatalság számára is pezsgő kulturális életet szervezett a településen. Rohodról érkezett 1967-ben Nyírmadára, itt épített családi házat, tartós letelepedési szándékkal érkeztek a községbe. Nem volt számukra ismeretlen a hely, hisz felesége Nyírmadán született, s itt élt kiterjedt rokonságuk. Az általános iskolában helyezkedett el, tanítói státuszban. Ideérkezésük évében épült Nyírmada művelődési háza, melynek 1968-ban került sor a felavatására. Megpályázta és elnyerte a ház igazgatói álláshelyét. Igazgatói munkájához kellő alapot biztosítottak a Rohodon eltöltött évek szakmai tapasztalatai, s családi kötődései révén kellő helyismerettel is rendelkezett, hogy magas színvonalú kulturális életet, teremtsen. A művelődési ház civil kötődéseinek a kialakításával kezdett munkához. Az új, impozáns épületben megszervezte az ifjúsági klubot, rendszeres kulturális programmal, havonta táncos, zenés rendezvényekbe vitte a fiatalokat a házba. Az almatermesztés iránt ebben az időszakban megnőtt fokozott érdeklődésre alapozva létrehozta a kertbarátok klubját, amelynek hamarosan 50-60 fő állandó és tevékeny résztvevője lett. Az asszonyok részére pávakört alapított. Könyvtárfejlesztésbe kezdett munkatársaival, s bevezették az állandó, folyamatosan működő könyvtári szolgáltatást. Színjátszó kört szerveztek, s gyermekprogramokkal az óvodás és iskoláskorú gyermekeket is a művelődési házba szoktatták. A művészeti körök szervezése volt a kulturális élet kibontakozásának másik iránya. A fiatalokkal néptánc-csoportot alakítottak, amely az egész környéken nevet szerzett magának. A gyermekek és fiatalok számára zongora és balett oktatást szervezet. Évente tánciskolai oktatást indítottak, melyen alkalmanként 70-80 fiatal vett részt. A 70-es évek közepén gyermek tánccsoport kezdte meg működését a településen. A 70-es évek második felében az Országos Rendező Iroda kínálatát kihasználva, havonta, kéthavonta teltházas szórakoztató műsorokat tartottak nóta- és táncdalénekesekkel, előadóművészekkel. Településünkön ezekben az években az ország legnépszerűbb előadói fordultak meg. A művelődési lehetőségeket a lakosság felkínált, egész évre tervezett ismeretterjesztő előadások, programsorozatok egészítették ki. A pezsgő kulturális életet 1981 évben a váratlan betegsége szakította meg. A gyógyíthatatlan kór néhány hónap alatt legyőzte az örökmozgó életet. 50 éves korában hunyt el. Élete bizonyosság volt arra, hogy lehet egy életen át a közösséget, a közjót szolgálni. Rövidre szabott élete életművét, a közösségért és a településért végzett közösségszervező munkáját ívánta elismerni a Képviselő-testületet.