Fotó: Pusztai Sándor
Dr. Szöllősy Tibor 2001 márciusában kárpátaljai lakos volt, Técsőn élt, de az akkori árvíz miatt három hétre Nyírmadán ragadt. Ma is ott él. Beregszászban született, az ungvári egyetemen szerzett orvosi diplomát 1964-ben. Első állomáshelye a festői szépségű Gyertyánliget volt. Aztán behívták katonának.
– Megsebesültem, ezért korábban kaptam obsitot – mondja. Gipszben tért haza. Técsőn folytatta orvosi pályafutását, ahol 1965-től 2000-ig volt ideggyógyász főorvos. – A csernobili atomkatasztrófa után, 1986 júniusában és júliusában összesen egy hónapig nekem is alkalmam volt alászállni a pokloknak poklába. Amit ott tapasztaltam, úgy éreztem, meg kell örökíteni. Erről szól az 1999-ben megjelent regényem, A kígyó önmagába mar. Ez a katasztrófa egy társadalmi rend felbomlásának első, igen drámai, sok áldozatot követelő előszele volt. A regény első fejezetében a maroknyi kárpátaljai magyarság romlását is próbáltam felvázolni szovjet népek nagy családjában.
Nem csak orvos
Szepesi Attila írja a regényről: „Szöllősy Tibor regénye felkavaró mű. Tudni kell hozzá, hogy szerzője orvosként jelen volt a csernobili tragédia helyszínén. A Sátán felrobbant templomának közelében láthatta az apokalipszist… A kitűnő, dokumentumértékű munka tulajdonképpen azt mondja el, hogy a világvége, melyet annyi nagy szellem megjósolt és rémülettel tekintett bekövetkezte elé, már nem jövendő többé, hanem borzongató jelen… A mű ezáltal sokkal több, mint az atomerőmű felrobbanásának, meg a körülötte történt (és azóta is történő) hazudozás, felelőtlenségsorozat fekete krónikája: az egész szovjet rezsim vitriolba mártott tollal megírt torzképe…”
