_VN_a bereg szive_fekv_kk teremtorna namény lajkolas

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal

Vásárosnamény – Kétségtelen, hogy a térség hagyományainak és népszokásainak ápolásáért, illetve megőrzéséért az utókor számára a Varga János által vezetett intézmény, a Beregi Múzeum tesz a legtöbbet. A Múzeum számos olyan kiállítást, rendezvényt és foglalkozást tart, melyen a Bereg és annak szívének, Vásárosnaménynak régi értékeit, szokásait eleveníti fel.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (9)

A húsvét közeledtével a Múzeum tárlatvezetője, Tóthné File Dóra kalauzol el bennünket az ünnep régi beregi hagyományain, mely a locsolkodáson át, a tojásfestés rég múltra visszatekintő elkészítésén át, a Múzeum egyedülálló gyűjteményéig ölel fel mindent. A tárlatvezető idegenvezetését a húsvéti ünnepkör kialakulásával kezdte. Megtudhattuk, hogy maga az elnevezés a római liturgiában azt az időszakot jelöli, amely a húsvét ünnepére való készülődés és a húsvét utáni időszakot foglalja magába. A húsvéti ünnepkör a farsang utolsó vasárnapja előtti vasárnappal kezdődik és a pünkösd utáni szombattal fejeződik be.

Nagyszombat és húsvét vigíliája

Továbbá megtudhattuk azt is, hogy a húsvét a kereszténység legszentebb ünnepe, amelyen a keresztények Krisztus feltámadását ünneplik. Húsvétkor ér véget a negyven napos böjt, vagyis a hústól való tartózkodás. Az ünnep magyar elnevezése is erre utal. A magyar nyelvterületeken a húsvétot többféle formában is ünneplik, mint például az erdélyi reformátusok, akik három napos húsvéti ünnepet tartanak. A húsvéti szertartásokhoz tartozott és tartozik jelenleg is az étel, a húsvéti bárány megszentelése is. Ezeken túl már a 10. században megemlítik  a sonka- valamint a 12. századból a tojásszentelést is.

A folytatásban az ünnep beregi hagyományaira tért ki, ahol megtudhattuk, hogy a húsvét hétfőt vízbevett vagy vízbehányó hétfőnek is nevezték, melyet a beregi Tiszaháton már nem ismerik, de a Tarpán, Fehérgyarmaton köszöntő ezt még megőrizte.

A továbbiakban a beregi Tiszaháton való készülődésről, locsolkodásról, tilalmakról, a tojásfestés hagyományairól, módjairól, családi hagyományairól és annak megőrzéséről beszélt.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (15)

Húsvéti készülődés a Beregi Tiszaháton

A Beregben a húsvétra való készülődés már hetekkel-hónapokkal korábban megkezdődött, sokan már karácsonytól gyűjtötték a hagymahajat, zöld búzát.

A Beregben nagy szégyennek számított az, ha nem volt elegendő hímes a locsolók számára, melyet a beregi Tiszaháton, nagypéntek idején festettek meg.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (43)

Locsolkodás a Beregi Tiszaháton

A beregi szokások szerint a legények korán keltek, hogy az ágyban lucskossá öntözhessék a lustább lányokat, de vályúban, árokban is fürösztöttek. A szokás nem volt mindig egyoldalú, hiszen ilyenkor a lányok és asszonyok is vödröt ragadtak, és visszaadták a kölcsönt. Ezen általános szokás a kutatások szerint az 1960-as évek elejétől már csak a középkorúak gyakorlatában fordult elő.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (33)

A régi beregi hagyomány szerint délután 3-4 legény elment a meglocsoltakhoz, akiktől tojást kaptak, ezután estig szórakoztak. A szokás maga megközelítőleg az I. világháborúig volt szokásban, melyet aztán lassacskán felváltott a rózsavíz, kölni, a gyerekeknél pedig a szappanos víz. A beregi legények délután indultak locsolkodni, és estig maradtak a lányokkal, melyet a pulyák házról-házra való locsolkodása előzött meg. A tájegységen volt olyan falu, ahol mindkét szokás fent maradt. Nagyarban például a fiatalok reggel csurom vizesre locsolták egymást, délután pedig kölnivel, rózsavízzel locsolkodtak.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (37)

Hímest író nők a Beregi Tiszaháton

A hímes tojást író nők a tájegységen mindig arra törekedtek, hogy a lehető legszebbet írják, vagy írassák meg. A legkisebb lányok 6-7 éves korukig a szülő, keresztszülő által készített tojásokat ajándékozták a locsolóknak. A szokás maga általában a lányok férjhez menéséig tartott, melytől már saját maguk készítették a tojásokat.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (20)

Egy korabeli tanulmány szerint a lányok körében feledőben volt e hagyomány, mely mára is tendenciává vált sajnos. A tárlatvezető itt arra is kitért, hogy intézményük is ez ellen küzd, hiszen a Beregi Múzeum számos foglalkozással segíti elő a fiatalok számára a húsvéti tojás írás hagyományainak felelevenítését, amely esetenként az otthoni gyakorlatra is kihatással van.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (41)

Húsvét családi hagyományai a beregi Tiszaháton

A locsolkodás a Beregi Tiszaháton régen és ma is a társadalmi kapcsolatok egyik formája volt, ahol a fiúgyerekek először anyjukat, családtagjaikat locsolták meg, a szülőket természetesen nem vízzel. A külön háztartásban élő gyermekek a családtagokat az Isten tisztelet után kölnivel locsolták meg. A szokás szerint a rokonságot is kötelező volt meglocsolni, de például a legény a szeretőjénél elidőzhetett. Nagyon fontos volt a vérrokonság mellett a szomszédság meglocsolása is.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (13)

A tájegységben a paphoz csak a gyerekek járhattak locsolkodni, a legények nem, ők a templomból kijövet kívántak boldog ünnepeket. A cigánygyerekek az ünnep alkalmából minden házat végigjártak a faluban, ahol különféle rigmusokat mondtak, melyért általában nem tojásokat, hanem aprópénzt kaptak. A nem roma származású gyerekeknek az aprópénz a megszégyenítést jelentette, mely szokás azóta jelentősen módosult, hiszen az elmúlt évtizedekben mára már ők is pénzt kapnak, különösen a rokonoktól. Régen a versengés abban nyilvánult meg, hogy ki milyen színű tojást kapott, milyen mintákkal továbbá hány darabot sikerült összegyűjteniük.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (29)

A tojásdiszítés módjai a Beregben

Festés:

A Beregben a legrégibb, legáltalánosabb módja a tojásfestésnek az egyszerű festés, melyet valamilyen festékanyagban a már megfőzött tojást rövid ideig, forralják, fakanállal kiemelik és szárazra törölt tányéron, megszárítják. A megszáradt még meleg tojást szalonnabőrrel átdörzsölték, hogy felülete szép fényes legyen.

img_8801

A Beregben használt festékek két csoportba sorolhatóak, melynek egyik részét a maguk által előállított, növényi eredetű és a gyári boltban vásárolt festékek alkották. A legnépszerűbb növényi alapanyag a vöröshagyma külső héja volt, mellyel barna és sárgásbarna színt lehet a tojásnak adni. A másik népszerű festékanyag a tavasszal kibújt zöld búza vízben megfőtt leve, mely halvány zöld színű festéket ad.

A másik régi festékanyag a ma már nem pontosan tisztázható berzseny, mely pirosra és fekete-pirosra festette a tojásokat. A berzsenyt az I. világháborúig általánosan használták a beregi falvakban, később ez az anyag kikerült a szokásból.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (6)

A növényi anyagokon túl használtak még bárányvért is festésre, melyre gulácsi és kisari juhászok emlékeztek erre a kuriózumra a régmúltból. Az egyszerű festésnek igen elterjedt módszere a levélrátétes technika. Zöld bürök vagy petrezselyem levelét ráerősítik, tüllel, vagy selyemharisnya darabjával a tojásra, és így festik meg, mely módszert a Beregi Múzeumban is használják a gyerekek.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (8)

Karcolás vagy vakarásos díszítés:

Rongyba csavart ócska borotva, bicska vagy tű a legalkalmasabb eszköz ennél a technikánál. Ezzel lehetett a megfestett tojás héjára rárajzolni a kívánt mintákat.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (9)

A Beregben is kizárólag hagymahéjas tojást tartottak alkalmasnak a karcolásra, mert ez a festékanyag nem veszi be magát a tojáshéjba, mint a többi festék. A karcolásos díszítés motívuma kizárólagosan virág, forgórózsaszerű virágok, vagy virágcsokor került a tojásra, mely lehetővé teszi a csipkefinomságú kidolgozást, árnyékolást is.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (11)

Viaszos technika:

A technika segítségével néhány vonalból álló viaszmotívumot a tojás fehér vagy megfestett felületére egyszerű eszközzel felvisznek, melynek neve a gice vagy más néven kice.  A kice végén egy cipőfűző fém végéből vagy pipakupak rezéből készített csőből készült.

A Beregben két módja ismeretes a viaszos technikának

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (46)

Viaszlevonatos

A viaszlevonatos technikánál fehéren írják meg a tojást, ahol a viaszba kormot, kocsikenőcsöt kevertek, mivel így a viasz jobbak látszott, nem folyt szét.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (39)

Viaszrátétes

A viaszrátétes módszernél a tojást megfestik, főzik, szárítják, majd a viaszt a langyos tojásra viszik rá, aztán meghempergetik lámpaezüstben vagy lámpaaranyban. Ez beleragad a viaszba, és jobban kiemeli a domborműszerű mintát. A viaszos díszítés motívuma geometrikus ornamens, egyszerű növényi díszítőrendszer: fa, virág, margarétaszerű virágfej. Teljesen hiányzik a tárgyas ábrázolás a beregi Tiszaháton, amely pedig a legjellemzőbb az egész országra.

3tojasiras_1

Savas-maratásos technika

Ennél a módszernél a megfestett tojásra sósavba vagy választóvízbe mártott libatollal, írótollal viszik föl a mintákat: fehér tojásra, hogy a minta élesen elüssön az alapszíntől. Motívumai a geometrikus minták, virágábrázolás, mely technikai foltokkal dolgozik, vagy rajzos megoldásokkal: más népművészeti, iparművészeti alkotások díszítését másolja.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (16)

Ecsetes technika

Ez az egyik legújabb módszer: a festéshez vízfestéket és ecsetet használnak, mely segítségével viszik fel a kifújt tojásokra a mintát. Főleg iskolások körében népszerű. Motívumai nem egységesek, mely nem nevezhető hagyományosnak.

Egyedülálló gyűjtemény a Beregben

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (30)

A Beregi Múzeum ezen ősi tojásfestési mintákból is egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, mely közel 750 darabból áll.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (34)

A múzeum hímes tojás gyűjteményének nagy részét az alapító, Csiszár Árpád gyűjtötte össze, a környéken lévő településekről.

Ősi beregi húsvéti hagyományok és népszokások nyomában a Beregi Múzeummal (18)

Az egyedülálló, a beregi Tiszahátra  jellemző motívumokat Csiszár Árpád a tojásokról rajzolta le és azt  a Múzeum gyűjteményébe kategorizálta is.

Vásárosnaményba is beszökött tavasz virágba borult a város (78)

A hímestojás gyűjtemény legszebb darabjai a Tomcsányi-Kastély állandó kiállításai között ma is megtekinthető, míg a másik részét a Máthé-Kúria raktárában őrzik a Múzeum munkatársai.

Külön köszönet a múzeum dolgozóinak: Kissné Gráf Évának, Szász Csabának és Tóthné File Dórának, valamint az intézmény igazgatójának, Varga Jánosnak a cikk elkészítéséhez nyújtott óriási segítséget!

Fotók: Néprajzi lexikon, internet, mult-kor

Minden vélemény számít!