Május végétől az ügyeskedő üzletek, webshopok a továbbiakban már nem kerekíthetik vonzóbbá a kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre feltornázzák áraikat. Ettől kezdődően ugyanis az árleszállítások bejelentésekor minden esetben meg kell jelölni a termékek korábbi árát, amely kizárólag az árcsökkentést megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet.
Az EU korábban döntött a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetését szabályzó uniós irányelv módosításáról (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2161-as irányelve), amelynek 2022. május 28-ától alkalmazandó előírásai egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét honlapjukon, hirdetéseikben, katalógusokban, a kirakatban vagy a polcokon.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény eddig is előírta, hogy az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata szerint ez a kötelezettség azt is jelenti, hogy fel kell tüntetni az eredeti eladási árat, a kedvezmény mértékét, továbbá szerepelnie kell a tájékoztatásban a fogyasztó által ténylegesen fizetendő végső árnak is – hívta fel a figyelmet Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Az uniós irányelv rendelkezéseit átültető a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009-es NFGM-SZMM rendelet a jövőben új, egyértelmű normákat ad az árfeltüntetéssel kapcsolatban.
Így ha május 28-tól a kereskedő akciót hirdet, akkor köteles megjelölni az árcédulákon a termék korábbi, azaz az akciót megelőzően, egy meghatározott ideig alkalmazott árat is. Hogy mi minősül a termék „korábbi árának” vagy mely kereskedőket érinti változás, az a következők szerint határozható meg:
- Főszabály szerint, a „korábbi ár” a terméknek a leértékelés meghirdetését megelőző, legalább harminc napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ára.
- Ha az árcsökkentés mértéke folyamatosan nő, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár (például az akció mértéke először 10, majd 20 és végül 30 százalék, harminc napon belül).
- E szabályok nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre (gyümölcsök, rövid lejáratú italok).
- Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a korábbi ár a leértékelés meghirdetését megelőző, legalább tizenöt napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár.
Így például amikor az árengedmény „50 százalék kedvezmény” és a megelőző 30 nap legalacsonyabb ára 100 ezer forint volt, az eladónak a 100 ezer forintot kell feltüntetnie az 50 százalékos csökkentés kiszámításához használt „korábbi” árként, annak ellenére, hogy a termék akció előtti utolsó eladási ára 160 ezer forint volt. Amennyiben az akció előtti árváltozások között 30 nap eltelik, úgy gond nélkül kiindulhatunk a magasabb árból.
Ezen, legalább 30 napos, referencia-időszak célja meggátolni a kereskedőket abban, hogy az árakkal zsonglőrködjenek, és hamis árcsökkentéseket mutassanak be, például rövid időre emeljék az árat annak érdekében, hogy ezt követően jelentősen csökkenthessék azt – tette hozzá a szakértő.
Az új szabályok azokra a kereskedőkre vonatkoznak, akik a fogyasztóval ténylegesen szerződést kötnek, azaz az áruk eladóira. Ha az eladó webshopon kérészül értékesít közvetlenül, akkor a szabályok rá is vonatkoznak.
Ezzel szemben az új szabályok nem alkalmazandók azokra a közvetítőkre, amelyek pusztán lehetővé teszik a kereskedők számára termékeik értékesítését a webshop felületükön, vagy amelyek csupán összesítik és megjelenítik a más eladók által megadott árakra vonatkozó információkat (ilyenek az ár-összehasonlító platformok). E közvetítőkre továbbra is vonatkoznak a közvetítők felelősségére és a szakmai gondosságra vonatkozó általános szabályok.
Összegezve: a webshop-üzemeltetők csak akkor tartoznak az új szabály hatálya alá, ha egy másik kereskedő nevében értékesítenek.
Az ár feltüntetésével kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy a kereskedők mindig gondoskodjanak arról, hogy a fogyasztó számára egyértelmű legyen, hogy mit jelentenek az egyes megjelölések az árcímkén, vagy, hogy miért vannak a korábbi árak is feltüntetve. Ellenkező esetben a kereskedő könnyen szembetalálhatja magát a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatását ellenőrző illetékes hatósággal.
