Dinamikusan nőttek áprilisban is a bérek. A bruttó átlagkereset egy év alatt 13,5 százalékkal emelkedett. Ebben egyrészről a költségvetési szféra bérfejlesztései játszottak szerepet, itt az átlagos kereset 19,7 százalékkal nőtt, amelyben a pedagógusok, valamint az egészségügyi szakdolgozók béremelései játszották a legnagyobb szerepet, de a közigazgatásban is 14,4 százalékkal nőtt az átlagos kereset.

A versenyszférában ennél kisebb, 11,6 százalékos átlagbér-növekedést mért a KSH áprilisban. Ezen belül az építőipar (16,8 százalék), a kereskedelem (12,6), illetve a turizmushoz kapcsolódó ágazatok (13,4) húzták felfelé a bérdinamikát az év negyedik hónapjában.

A bérek emelkedésében jelentős szerepet játszik a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly decemberi 15, illetve 10 százalékos növelése, amely az alacsonyabb keresetű munkavállalókat érinti közvetlenül.

Ennek a hatása jól látható a mediánkereset alakulásában, itt a növekedés áprilisban 16,6 százalékot tett ki, amely jelzi, hogy zárult a bérolló, az alacsonyabb keresetűek profitálnak nagyobb arányban a jelenlegi bérdinamikából.

Mi várható a keresetek terén idén és jövőre?

Várakozásaink szerint idén a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal növekedhet, amely az éves átlagban is a 4 százalékhoz közel alakuló inflációval együtt jelentős, 8,9 százalékos reálbér-dinamikát eredményezhet, így pedig érdemben javítja a háztartások helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.

Előrejelzésünk szerint a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, éves átlagban 10,5 százalékkal nőhet 2025-ben az átlagkereset, amely a tovább lassuló inflációval együtt változatlanul magas, 6,7 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet.

Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője