A világ legnagyobb élelmiszeripari cégeinek is gondot okozhat az, amit a fejlett országok legtöbb lakosa általában csak a hírekből ismer: a szudáni polgárháború. A 2023 óta bizonytalan helyzetű országból származik ugyanis a gumiarábikum nevű, gumiszerű váladék, amelyből alapvető emulgálószer készült az élelmiszeripar, valamint a gyógyszergyártás számára. Kereskedelmét azonban súlyos bizonytalanságok, és vélhetően törvénytelenségek övezik jelenleg.Az cikkben – többek között – arról van szó, hogy

• az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszer- és kozmetikai iparon át rengeteg multinacionális vállalat használja a Szudánból származó gumiarábikumot.
• a 2023-ban kirobbant polgárháború miatt az export csökkent, és a gumiarábikum egy része csempészet útján hagyja el az országot, bizonytalan eredettel és tanúsítványok nélkül.
• a beszállítói lánc zavarai miatt a gumiarábikum árának emelkedése, a minőségbiztosítás problémái és a fenntartható beszerzés nehézségei hatással lehetnek az élelmiszer- és gyógyszeriparra.

Számos élelmiszer gyártásánál használják a gumiarábikum néven ismert összetevőt: megtalálható édességekben, tortabevonókban, habfixálókban, sőt, gyógyszerekben is. Olyan multinacionális cégek üzemeiben dolgoznak vele a mindennapokban, mint a Nestlé, az M&M’s, a Coca-Cola, de van belőle a L’Oreál egyes termékeiben is. Kérdés, hogy meddig? A világpiacra jutó gumiarábikum döntő hányada ugyanis egyetlen országból, Szudánból származik, ahol minden bizonytalanná vált az újabb belpolitikai válságban.

Az egyik gyakori „E” az élelmiszerek csomagolásán

Ha legközelebb élelmiszeripari gyártású édességet (azaz nem kisüzemi, kézműves jellegű terméket) vásárol a boltban, érdemes a csomagolásán megkeresni, tartalmaz-e E414-es jelű összetevőt. Ha igen, akkor abban olyan stabilizáló hatású emulgálószer van, melynek eredete nagy eséllyel gumiarábikum, más nevein akáciagumi vagy arabmézga. S ha így van, akkor valószínű, hogy az afrikai Szudánból származik. Ez az ország ugyanis egymaga a világpiaci termelés kb. 80 százalékáért felel. Ez azonban könnyen múlt időt kaphat az országban második éve tartó háborús állapotok miatt.

Az afrikai országban 2023 áprilisában robbant ki a hadsereg és az RSF lázadói között fegyveres konfliktus (az RSF a kormány ellen harcoló félkatonai szervezet). A konfliktus kitörésekor magyar állampolgárokat is kellett evakuálni az országból. Ezt követően rendszeressé váltak a támadások civilek és kórházak ellen is. Az ENSZ szerint a szudáni helyzet jelenleg a világ legnagyobb humanitárius katasztrófájának tekinthető, melyben több millió embert fenyeget az élelemhez való hozzájutás bizonytalansága, és legalább 320-ezret az éhínség.

A humanitárius katasztrófát pedig az is növelheti, hogy ha teljesen szétszakad a gumiarábikum ellátási lánca. A gumiarábikum jelentette bevétel ugyanis sok szudáni számára fontos megélhetési forrást jelent. A Reuters a szudáni gumiarábikum-piac szereplőivel készített interjúk és más forrásai segítségével azt mutatja be, hogy a szudáni helyzet nem csak kétségbeejtő, hanem a növényi anyag gazdasági hasznosítása szempontjából egyben szinte kibogozhatatlanul zavaros.

Senki nem tudja, mi történik az akáciákkal

Ahhoz, hogy legalább a folyamat főbb állomásait azonosítani lehessen annak, miért lehet végzetes a szudáni helyzet a gumiarábikum piacára is, érdemes jelezni, hogy azok az akácfák, melyekből az anyagot kinyerik, széles körben elterjedtek a Szaharától délre, azaz a Száhel-övezetben. A térséget „gumiövként” is szokás nevezni, melynek más országai is szállítanak gumiarábikumot, de Szudán rengeteg akáciája révén toronymagasan a legnagyobb exportőr a térségben, és a világpiacon is meghatározó szereplő e tekintetben.

2023-ban Franciaország volt a legnagyobb európai vásárló, 69,6 millió amerikai dollár értékben vásárolt az áruból.

A gumiarábikum azonban nem vész el, s nem is alakul át, csak éppen kerülőúton jut ki az országból, azok nélkül a tanúsítványok nélkül, melyek egyébként igazolnák eredetét, minőségét. A gumiarábikum köré szerveződő csempészet nagyon kártékony mind az országnak, mind tisztességes kereskedőinek, mind pedig a világpiaci ellátottság számára.

– mondta Herve Canevet, a szingapúri székhelyű Eco-Agri élelmiszer összetevőkkel foglalkozó piaci specialistája a Reuters-nek.

Minden gond fő forrása vélhetően az, hogy a megtépázott ország kettős irányítás alatt működik (legalábbis próbál), mivel mind a kartumi kormány, mind az RSF magát tekinti legitim kormányzati erőnek, ami teljes zűrzavart okoz azokban a térségekben, ahol mindkét oldalnak van értelmezhető befolyása katonai jelenléte révén. Az akácmézgát adó fák nagyja olyan területen van, amelyet névleg az RSF ellenőriz, a paramilitáris csoport ugyanakkor nem tud adatokat szolgáltatni arról, hogyan alakul a gumiarábikum piaci helyzete.

Az RSF azt állítja, nem engedélyezi a gumiarábikum kivitelét, csak a szigorú kereskedelmi csatornákon, de úgy tűnik, az értékes növényi váladék így is elhagyja az országot finomítás nélkül.

Csempészet, árnyomás, kibogozhatatlan helyzet a gumiarábikum körül

A Reuters riportja alapján a következő állítások, illetve következtetések fogalmazhatók meg a gumiarábikum körüli zavaros helyzetről:

• Az exportot csak szudáni kereskedők bonyolíthatják, akik ezért az RSF részére bevételükből visszajuttatnak valamennyit. Érdekes, hogy az RSF elismerte, díjat kér az áru kiviteléért illetve területén való átengedésért, de azt állítja, ezek jelképes összegek, és törvénytelenség feltételezése pusztán a csoport elleni hangulatkeltés része, propagandafogás.
• Függetlenül attól, mit mond az RSF, kereskedők és felvásárlók egyöntetűen azt állítják, hogy a szudáni gumiarábikum  egy része az egyébként bevett, megfelelő tanúsítványok nélkül bukkan fel a szomszédos országok piacain, gyanúsan nyomott árakon. Ez illegális árukivitelre, feketézésre utal. Két kereskedő kijelentette: tudomásuk van informális határ menti kereskedésről is a szudáni gumiarábikum esetében.
• A szudáni válság miatt vérszemet kaptak a gumiarábikum további szállítói. Csád és Szenegál jóval csekélyebb mennyiségű – és hozzáértők szerint nem is olyan jó minőségű – gumiarábikumot szállít, mint Szudán, ezek az országok most rendkívül nyomott áron kínálják árujukat. Hasonlóan olcsó az egyiptomi és a dél-szudáni áru is most. Egy felvásárló szerint egy csádi kereskedő 3500 dollárt (kb. 1,4 millió forint) kért volna egy, jellemzően Szudánból érkező prémium minőségű akácmézga (hashab) tonnájáért úgy, hogy annak normál ára 5000 dollár körül mozog
• Csakhogy az egyiptomi és dél-szudáni kereskedők korábban is jelentős közvetítői voltak az árunak a piacokon. A náluk látható és bizonytalan eredetű áru felveheti annak gyanúját, hogy most is ugyanazt a szudáni gumiarábikumot árulják, csak a készlethez nem hivatalos úton jutnak hozzá. Ez azért is különös, mert az RSF októberben betiltotta tucatnyi áru egyiptomi exportját, ezen belül a gumiarábikumét, válaszul a milícia elleni egyiptomi légicsapásokra.
• Az árnyomás viszont egészen a begyűjtőkig visszaüt. A riportból ugyanis kiderül, hogy az RSF által őrzött területen a helyi lakosság tavaly csak vonakodva végezte el a fák csapolását, mert a leadott anyagért olyan kevés pénzt kaptak, hogy az nem éri meg az erőfeszítéseket. Erről viszont a piaci folyamatok szürkévé, sőt, feketévé válása tehet a fentiek szerint.

A gumiarábikum iparági szövetsége, az AIPG, január végén, tartózkodó jellegű nyilatkozatot tett közzé arról, hogy nem lát bizonyítékot arra, hogy az egymással ellenséges szudáni erők és a gumiarábikum ellátási lánca között lenne bármiféle kapcsolat.

Komoly baj lehet a felfordulásból

A gumiarábikum piaca 2025-ben 1,1 milliárd dollár forgalmat érhet el, az előrejelzések szerint 2035-re már ennek duplájára, 2,2 milliárd dollárra (kb. 853 milliárd forint) nőhet a piac. A növekedést főként a növényi összetevők iránti fogyasztói igény hajtja majd, az élelmiszerektől kezdve az üdítők piacán át a kozmetikumokig bezárólag.

Bár a világkereskedelmi folyamatok tükrében a gumiarábikum piaca ezen számok alapján jelentéktelennek tűnik, a növényi eredetű anyag jelentőségét annak felhasználása adja.

Míg korábban Kartumból induló teherautók szállították az árut a vörös-tengeri kikötőbe, addig most jókora kitérőt kell tenni azzal a háborús állapotok miatt. Egy nem szudáni felvásárló azt mondta, az áru most a kenyai Mombasán és a dél-szudáni Jubán keresztül jut el a piacokra.

Azt még indokolatlan lenne kijelenteni, hogy a szudáni gumiarábikum zavaros helyzete válságot idézhet elő azok végfelhasználóinál, azaz a nagy élelmiszergyártóknál, illetve gyógyszergyártóknál. A gumiarábikumot feldolgozó cégek azt nyilatkozták, arra törekednek, hogy beszerzési forrásaikat diverzifikálják, azaz továbbra is biztosítsák, hogy csak törvényesen beszerzett árut dolgoznak fel, és adnak tovább alapanyagként a Nestlének, Marsnak, az M&M’s gyártójának, és más cégeknek.

Azt ugyanakkor jelezték, hogy

A növényi zselés anyag felhasználása szempontjából ugyanis a cégeknek nem csak annak beszerzési ára, hanem az is fontos, hogy az áruhoz igazolhatóan tisztességes úton, fenntartható forrásból, transzparens, törvényes keretek között jussanak hozzá. Ezért a gumiarábikum körüli problémák az élelmiszergyártók, a legvégén pedig a fogyasztók helyzetét is megnehezíthetik, ha drágulnak az azt tartalmazó termékek, élelmiszerek, illetve nem lehet a beszállítói lánc iránt teljes és megalapozott bizalommal fordulniuk.

A hírügynökség által megkeresett cégek egyelőre nem kívántak kommentárt adni.