Adótörvény szigorú dolog milliárdok függnek egyetlen vessző vagy pont helyétől, ezért nem mindegy, hogy a kétlépcsős éttermi áfacsökkentés részleteit miként értelmezi majd az adóhivatal. A parlament az idei tavaszi ülésszak végén döntött arról, hogy a jelenleg 27 százalékos általános – és a világ legmagasabb – áfakulcs helyett az éttermi szolgáltatásokat januártól csak 18, majd 2018 januárjától öt százalékos áfa terheli. Az áfacsökkentést az egész vendéglátós szakma – nem meglepő módon – örömmel fogadta, ám a részletekkel még lesz egy kis aprómunka – ez derül ki az áfacsökkentés részleteire adott adóhivatali válaszokból.
A jó hír az, hogy az adótörvényeket már kihirdették, így a részletek kitalálására bő fél éve maradt a hivataloknak és az érintett cégeknek, könyvelőknek, adótanácsadóknak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) válaszaiból kiderül, hogy az adócsökkentés a helyben szervírozott ételekre és a helyben készült, nem alkoholos italokra vonatkozik. Ezután már csak a cégek döntésén múlik, hogy a jelentős áfacsökkentést – két év alatt 22 százalékpont – milyen mértékben érvényesítik az áraikban. A kormány becslése szerint az éttermi áfacsökkentés jövőre 8,5 milliárd forintos adókiesést jelent az állam számára
Nem mindegy, hogy hol vagy miként fogyasztjuk az ételeket és nem alkoholos italokat. A választ nem is az áfatörvényből, hanem különböző uniós irányelvekből lehet levezetni – válaszolta lapunk kérdésére a NAV. Eszerint az éttermi szolgáltatás akkor teljesül, ha az ételt és a nem alkoholos italokat úgy szervírozzák, hogy az azonnal fogyasztható – függetlenül attól, hogy az adott étel helyben készült vagy sem. Vagyis, ha például a pizzát helyben fogyasztjuk el, akkor kedvezményesen – előbb 18, majd 5 százalékkal – adózik, ha viszont futárral házhoz kérjük, akkor marad a jelenleg 27 százalékos áfakulcs.
Ebből következően a munkahelyi ételkiszállítással foglalkozó cégek sem készülhetnek az áfacsökkentésre, így nem lesz olcsóbb a kiszállított munkahelyi ebéd sem. Az alacsonyabb áfatartalmú ebédért el kell zarándokolni a munkahelyi kantiba.
Még cifrább a helyzet az autós-beállókkal, ami jellemzően hamburgeres gyorsétteremláncoknál elterjedt kiszolgálási mód. A NAV lapunknak küldött válaszai alapján az autós kiszolgálás esetében nem áll fent a feltétele az áfacsökkentésnek, ugyanis az ételt és az italt az autóban ülve rendeljük meg, azonban a kiszolgálás és fizetés után távoznia kell a vásárlónak, vagyis a termékek helyben fogyasztása nem biztosított, így 27 százalékkal adózik – alapesetben.
Ám ha tejet vagy épp pékárut szolgálnak ki ily módon, akkor kedvezményesen adózik, de nem mint éttermi szolgáltatás, hanem mint kedvezményesen adózó termék. Így a hamburger helyben fogyasztva akár jelentősen olcsóbb lehet, mint elvitelre – már ha az adócsökkentést vagy legalább annak egy részét a szolgáltató érvényesíti az áraiban.
Míg az étel esetében mindegy, azaz nem követelmény a helyben készítés az alacsonyabb áfakulcshoz, az italok esetében igen. Ugyanis a kedvezményes – 18, majd 5 százalékos – kulcs csak a helyben készített, nem alkoholos italokra alkalmazható – derül ki a NAV válaszaiból. (Az alkoholos italok helyből kiesnek – nem meglepő módon.) Így 27 százalékkal adóznak a palackozott, dobozos üdítők, de kedvezményes kulccsal szervírozhatóak a helyben készült italok, például a nem alkoholos koktélok (például limonádé), illetve a gépi üdítő is – derül ki a NAV válaszából. Vagyis a gépi üdítőt a dobozos/palackos termékkel szemben – mivel helyben készül – lényegesen kisebb adókulcs terhelheti.