Az Ördögrét a Cuha-patak legszebb szurdoka. A bejáratánál található aZsiványbarlang, mely egy természetes sziklaüreg, ahol annak idején a híres bakonyi betyárok tanyáztak.
A túra hossza: 7,5km
Ezúttal a Bakony északi részébe invitálunk Benneteket. UtunkBakonyszentlászlón kezdődik. Bakonyszentlászló gyönyörű fenyvesek és gyümölcsösök között, a Cuha-völgy északi torkolatához közel fekvő, 2200 lakosú település. A község mai területe a jégkorszak utáni időtől kezdve alkalmas volt az emberi megtelepedésre. A cseres-tölgyes, patakokkal szabdalt táj kitűnően szolgálhatta már az ősembert is. A későbbi időkben, feltehetően az avarok földvárakat építettek a terület védelmére (Keselő(!)-hegy, Zörög-hegy). A rómaiak is megjelentek e tájon. A vasútállomás épülete alatt római-kori villa falmaradványai bújnak meg. A falut Szent László alapította és a makkos erdők miatt „Villa pastorum porcurum”, azaz „Disznópásztorok falva” volt a neve. Az Esterházyak telepítették be újra, visszatérő magyar lakosokkal és német jobbágyokkal. Két része volt: Magyar- és Németszentlászló, melyek 1892-ben egyesültek.
Első állomásunk a Petőfi utca, ott is a „Kerek templom„, mely a maga nemében építészeti különlegesség. A késő barokk katolikus templomot gróf Esterházy Gábor 1780-ban építtette Szent László tiszteletére, egy román stílusú templom maradványaira. Közvetlen a templom mellett balra található a volt Esterházy-kastély, amely a XVIII. században épült, de azóta teljesen átalakították. Az Esterházy-család tagjai gyakran megfordultak itt, de nem tartózkodtak huzamosabb ideig benne. Jelenleg a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. Bakonyszentlászlói Erdészete lakja a szépen felújított épületet.
Nem kell sokat sétálnunk a következő látványossághoz: a Vak Bottyán parkban álló Vak Bottyán kúthoz. A volt grófi parkban találhatjuk az ország egyik legrégebbi kénes gyógyfürdőjének kútját. A XVII. sz. második felétől figyeltek fel a községben fakadó kénes forrás gyógyító erejére – a néphagyomány szerint itt járt Vak Bottyán János, aki reumáját gyógyította a vízzel. Egyik katonája Terstyánszky István 1707-ben levelet írt a faluból gróf Esterházy Antalnak, hogy betegségének jót tett a szentlászlói fürdő. Sajnos a fürdő később eliszaposodott, elhanyagolták, majd teljesen tönkrement. Ma már csak a kút látható.
Utunkat a Petőfi, a Vak Bottyán, majd az Ady Endre utcán folytatjuk. A térképek szerint itt 
jelzésnek kellene lennie, ehelyett őskorból maradt 
vagy 
jelzés van, az is ritkán. Elhaladva az „Ősfenyves Túristaház” mellett, a Vinye felé vezető országútról letérünk balra. Itt találtunk először jelzést. Kicsit tovább menve, az útról jobbra letérve, a faluszéli focipályán átvágva, az erdő szélén nyíló ösvénynél folytatódik a 
jelzés. Ezen haladjunk egyenesen, amíg a jobbra eltér. Ez kivezet a vinyei országútra (aki szeret országúton gyalogolni, jöhet végig azon is B.szentlászló végétől). A jobbos kanyar után 
jelzi a helyet, ahol letérünk balra az erdőbe.
Áthaladva a vasúton a 
jelzésen balra folytatjuk utunkat. A széles földúton kereszteződéshez érve jobbra letérünk a ösvényre. Rövidesen elérjük a térképen „Pakuts pihenő” néven jelzett helyet. Sajnos ma már csak pár, földből kiálló korhadt fagerenda és néhány rozsdás szög emlékeztet a szebb időket látott pihenőhelyre. Ezen a helyen folyik össze a Bakony két legjelentősebb patakja: a Hódos-ér és a Cuha.
A fahídon áthaladva balra, a jelzésen haladunk tovább. Az ösvény hamarosan a vadregényes Cuha-szurdokba ér. A fölénk magasodó sziklák egyikében, a vízmosás felett 20m-el a látványos, tágas, de nem mély kőfülke, a 8m magas és 5-6m széles Zsivány-barlang nyílása tátong. Mennyezetéről kürtőnyíláson át pillanthatunk az égboltra. A néphit szerint a sekély üreg a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska egyik búvóhelye volt. Közeledve, a patakot övező nagy sziklák egyikén, jobb oldalon felfestett 
jelzénél induljunk el felfelé, a gyökerekbe kapaszkodva.
Tovább haladva a patakmeder mentén hamarosan elérjük a Remete-barlanghoz vezető feljárót. A bal oldalon ősrégi jelet találunk. A hegy oldalában felkapaszkodva 1,2m magas, ovális, cseppkő-bekérgezéses bejárata a szurdok sziklái közt ásít. Ha beférünk és végigmegyünk a 7m hosszú, emelkedő folyosón, a végén kisebb – két „ablakon” át fényt kapó – kis terembe érünk. Érdemes bemenni, nem mindennapi élmény ez a barlang!
A terepnehézség a túra második felére, a Cuha-szurdokra vonatkozik. Vannak arrafelé veszélyes részek is, megfontoltan, óvatosan haladjatok, különösen figyelve a gyerekekre! Nyári melegben, amikor alig van víz a patakban, könnyebb lehet a haladás, de hóolvadáskor lehetnek problémák!
A napos, szép fekvésű, pár szál fenyővel is ékesített tisztás kiválóan alkalmas pihenőhelynek, gyerekeknek akár egész napos játszóhelynek is. Tűzrakóhelyek, rönk asztalok-padok várják a megfáradt, éhes vándorokat. Visszafelé a rét ÉNY-i sarkán induló 
jelzésen induljunk el. Rövidesen a elválik jobbra – ha a bakonyszentlászlói vasútállomásra igyekszel, arra tarts! Ha nem, menj tovább, majd a leágazásnál fordulj jobbra. A visszavisz a már bejárt úton.
forrás: www.geocaching.hu
| Geocaching adatok
Bakonyszentlászló-Ördögrét körtúra (GC666) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
