Vásárosnamény – Jégpáncélba borult a Bereg, melynek látványa valóban a végleteket idézi, egyszerre lenyűgöző és szívbemarkoló. Vásárosnamény utcái és járdái borultak jégpáncélba, mely a Beregben, tél évszakában gyakran előfordul. Ez nem más, mint amikor a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul. A téli hónapokban előfordul, hogy a beregi tájat és a tereptárgyakat súlyos jégpáncélba öltözteti a magyar nyelvben ónos vagy ólmos esőnek nevezett jelenség. Ezt az időjárási eseményt a legveszélyesebbek között tartják számon a meteorológiában. Ez az elnevezés nem azt jelenti, hogy az esővíz ónt vagy ólmot tartalmazna, hanem a kialakuló jégpáncélra utal, mintha ónnal futtatnánk be a tárgyakat. Ez a csapadékforma 0 fok alatti hőmérsékletű, de folyékony halmazállapotú vízből (túlhűlt vízből) áll, mely a talajra, fákra, vezetékekre hullva az ütközés következtében hirtelen, robbanásszerűen fagy meg. Ónos szitálásról akkor beszélünk, ha a lehulló cseppek átmérője nem éri el a 0,5 millimétert. ialakulásában fontos szerepe van hazánk földrajzi fekvésének. Télen ugyanis többször előfordul, hogy a Kárpát-medencében megreked a 0 fokos, vagy annál hidegebb levegő, és a magasban 500 és 1500 méter között egy melegfrontnak köszönhetően meleg és nedves levegő érkezik a térségbe. A magasban kialakuló esőcsepp a földfelszínhez közeledve negatív hőmérsékletű levegőbe érkezik, ahol vagy teljesen megfagy, és fagyott esőként ér talajt, vagy nincs elég ideje megfagyni, de a hőmérséklete 0 fok alá csökken, túlhűl. Amikor ez a túlhűlt esőcsepp eléri a felszínt akkor hirtelen megfagy, és létrehozza a jégpáncélt.
[slideshow_deploy id=’96349′]