Táv: 16km körtúra.

Két domb között, a völgyben végigfutó patak partján épült az egyutcás falucska. ÓbányaBonyhád és Pécs között a 6-os főút mellett található, 177 lakosú falucska. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetben elhelyezkedő település lakóinak zöme német (sváb) nemzetiségű. A falusi emberek élő nyelvként használják otthonaikban és a közösségi életben is a már-már szinte elfeledett sváb nyelvet és féltve őrzik és ápolják népi hagyományaikat. A kicsiny falu már jó száz esztendeje híres a fazekasairól, az általuk készített dús mintázatú faragott, karcolt edényekről. A hajdani helyi mestereknek állít emléket a Fazekas kiállítás. Az utca kiemelkedő épülete a középkori templom. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Stein-malomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései.

A túránk kiinduló pontja a falu elején található parkoló. A parkoló hétvégén és ünnepnap fizetős és örzött, a faluba behajtani tilos, csak ottlakók, és engedéllyel rendelkezők közlekedhetnek gépjármüvel a településen.

A Mecsek csendes völgyében megbúvó zsákfalu, Óbánya főutcáján végigsétálva el sem véthetjük az irányt, mert annak egyenes folytatása a megkapó hangulatú Óbányai-völgy. A kék sáv jelzésén haladva a főutca végén, az „Öreg malomhoz” címzett turistaházat elhagyva (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra jelzését követve), hamarosan megkezdjük emelkedésünket a csodaszép völgyben. Elhaladunk a Pisztrángos-tavak mellett, az emelkedő völgy bükkerdő borította falai egyre magasabbak. Föltűnnek az első zúgók, majd egyre-másra újabb zúgók, vízesések feltűnése ad hálás fotótémát. Még feljebb haladva olyan szakaszhoz érünk, ahol a patakmeder kiszorítja az ösvényt és itt bizony csak a hordalékon, ágakon lépkedve (ugrálva) lehet csak továbbhaladni.

Sokáig zúgók sora mellett folytatjuk utunkat, míg egyszer hangulatos kis fahídon átkelünk a túlpartra. Hamarosan a völgy egyik látványosságához, aCsepegő-sziklához érünk, amely tulajdonképpen egy pici cseppkőbarlang. A közel 30 m hosszú mésztufa-lerakódás 4-6 m-rel a völgytalp fölött található. A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas forrásmészkőtömbök láthatók. A környék egész évben nagyszerű látványt nyújt, de télen, amikor a csepegő vizek szikrázó jégcsapokká fagynak, igazán különleges élmény.

Kissé továbbhaladva pillantjuk meg a völgy első számú látványosságát, a Ferde-vízesést. Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize.

Amint ráununk a látványra (aligha lehet) és folytatjuk utunkat, az ösvény mellet hamarosan egy kőkeresztet pillantunk meg, dr. Péceli Endre síremlékét. Ismét átkelünk a túlpartra és máris a Bodzás-forráshoz jutunk (mellette hangulatos pihenőhely, esőház), majd a völgybe mélyen bevágódott patak felett a magasban haladó ösvényünkön Kisújbányára.

A faluban élőknek a német őshazából magukkal hozott, télűző hagyománya ez a minden évben nagyböjt első vasárnapján megrendezésre kerülő esemény. Este, a 6 órai harangszó után gurul le a hegyről a tüzes kerék, nagyszámú nézősereg figyelmétől kísérve. Pihenjük meg ezen az elvarázsolt zöldbe borúlt településen, étellel, itallal vár ránk a Klumpás tanya hol finom ételekkel, és italokkal várják a fáradt utazókat.

A falutól délkeletre, a „tűzkerék-gurító” hegyoldal fölött 2009-ben kilátótorony épült, melyről szép a rálátás a községre és a környező hegyekre (feljutás a sportpályától induló zöld háromszög jelzésű turistaúton).

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Induljunk tovább a piros sáv jelzésen, ez fog minket végig vezetni a Máré várhoz, utunk közben érintünk több forrást is, így ezt a szakaszt nyugodtan nevezhetnén „forrás túrának ” is. Induljuk az útra!

A piros sáv jelzésén ereszkedjünk le a hegyről aPásztór-forráshoz ahol esőbeálló, és tüzrakó- és pihenőhely fogad minket.  Haldjunk tovább a jelzett úton érintve a Mária-kutat.  A mária-kutat elhagyva, jobbra egy kis kitérőt tehetünk a Lobogós-kuthoz. Térjünk vissza a piros sáv  jelzésére, és kövessük a turistaútat az Iharos-kútig, itt a jelzett út betér az erdős részre, átkelve a patakon lassan felkapaszkodunk a hegyoldalon aGergely Éva-forráshoz. Már csak egy rövid szakasz vár ránk, és megérkezünk a túránk feléhez a Máré-várhoz.

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Máré-vár kicsiny erődítményét.

A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Márévár erősségének keletkezését. Első írásos említése 1316-ból maradt fenn, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak a várat. A magát „Máréinak” nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday família tulajdonába jutott át a vár. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján lévő szerb származású Bakics Pál szerezte meg, aki az 1530-as években a reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően alakíttatta át lakóépületeit.

A hadászati elveknek megfelelő átépítésére nem volt elegendő pénze urának, így csak egy kisebb méretű rondellával bővítették ki védőműveit, az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá tudták venni a helyőrség tagjai a meredek hegyoldalon rohamra készülő ellenséget. A közeli Pécs városának 1543-as török kézre jutása után azonban kardcsapás nélkül került a vár is az ő fennhatóságuk alá, ezt követően csak kis létszámú katonaságot (72 fő) helyeztek el benne. Mivel a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, katonai jelentőségét lassan elvesztette, bár még a megszállók egy nagyobb palánkvárral is megerődítették, amit három toronnyal tagoltak. A 17. század elején a romos állapotra jutott vár a pécsi püspök birtoka volt. A 19. században Rómer Flóris és Haas Mihály szintén romként említik. 1960-1966 között történt a vár régészeti feltárása illetve a maradványok helyreállítása.

Kezdjük meg az utúnk visszafelé vezető szakaszát, a vártól induljunk tovább egy rövid szakaszon a piros sáv jelzésen, majd ha elértük a balról becsatlakozó sárga kereszt jelzést, azon kapaszkodjunk fel a hegytetőre. Itt  keresztezi a jelzésünket a zöld sáv jelzése, forduljunk balra a zöld sáv jelzésén. Ez nem túl nehéz, és nem túl látványos szakasz, de talán ezen az úton időt sporolhatunk meg. A jelzésünk keresztezi a kék kereszt sávot, a kereszteződésnél forduljunk balra, mostmár vezetőnk a kék kerszt jelzés lesz a Cigány hegyi kilátóig.

Haladjunk tovább a zöld háromszög ami itt együtthalad a kék kereszt és a sárga sáv jelzéssel, addig a pontig ahol elérjük a piros sáv jelzését. Itt forduljunk jobbra a piros sáv jelzésre, ahogy a Csalán-hegy alatt haladunk, a jelzett úttól balra érdekes romokat fedezhetünk fel. Ez a török korból származómészégető kemence.

Tovább haladva a jelzett úton három lehetőségen térhetünk vissza Óbányára. A piros sáv jelzésről jobbra kitérő zöld kereszt jelzésen juthatunk vissza a Pisztrángos-tavak és a falu határa közötti szakaszra, vagy ezen a ponton tovább haladva a piros sáv jelzéséről jobbra letérő kék négyzet  jelzésen érkezhetünk be Óbánya központjába. A harmadik lehetőséggel élve tovább haladunk a piros sáv  jelzésen és a jobbra induló piros kereszt jelzésen érünk ki az Óbányára vezető műútra, ahol jobbra fordulva a kék sáv jelzését követve érünk vissza a falu határában a parkolóba.

Geocaching adatok Óbányai kilátó (GCOBKI) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3526

Pisztrángos tavak (GCPSZT) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=281

Csepegő-szikla (GCCSSZ) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1640

Cigány-hegy, a Kelet-Mecsek egyetlen kőkilátója (GCIGAN) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2330

Kisujbánya (GCvmos) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=228

Pásztor-forrás (GCPAFO) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3417

Várvölgy (GCMerk) Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=160

Egregyi piros út (GCMEFA) Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+3V) http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=521

Nagyobb térképért klikk a képre!