40 eves vasarosnameny logo fejlesztesek Vasarosnameny

chlorella

Miklósi Ádám a kisvárdai származású formatervező “Chlorella” elnevezésű pavilonjával nemzetközi sikert ért el az Inhabitat Biodizájn versenyén.

A formatervezők sokat tanulhatnak a természettől, és úgy tűnik, egyre nagyobb is az igény az élővilág ihlette megoldásokra. A biodizájn a természet legjobb ötleteit egyesíti a legmodernebb technológiákkal annak érdekében, hogy az ember harmóniában élhessen a környezetével.

Az Inhabitat online magazin nemrégiben építészeket és dizájnereket invitált a világ minden tájáról, hogy elküldjék legmerészebb elképzeléseiket a témában. A verseny nagydíját a magyar Miklósi Ádám kapta Chlorella oxigénpavilonjával, és ő lett a Gyógyító helyek kategória győztese is.

A tervezőt a szimbiózis gondolata ihlette: a fitoplanktonok családjába tartozó algák a többi növényhez hasonlóan fotoszintetizálnak, oxigént termelnek, a kilégzéssel keletkező széndioxidot pedig megkötik. Ráadásul a klímaváltozásnak köszönhetően egyre több van belőlük, miért is ne lehetne kihasználni az előnyeiket? A tórusz alakú pavilon váza bükkfából készült és félig áttetsző filmbevonat fedi. A vázat műanyagcsatornák szövik körül, melyekben az algás víz kering, úgy, hogy a váz külső oldalán minél több napfény érje, a belső felén pedig árnyékban maradjon. A középső részen a csatornákból “alga- szökőkút” alakul, ahonnan friss oxigén kerül a levegőbe.A pavilonok a nyugalom templomai lehetnek a hektikus városi környezetben.

1-chlorella-szerkezet

Alga és alga között is van persze különbség: Az un. fitoplankton szervezetek fotoszintézis útján veszik fel a szükséges energiát, ők teszik ki a Föld fotoszintetikus aktivitásának közel 50 %-át. A felhalmozott energia szénvegyületek formájában kötődik meg (ezt nevezzük prímer prodikciónak), mely az alapját képezi az óceáni és számos édesvízi táplálékláncnak. Számuk azonban a klímaváltozás hatásaként drasztikusan csökken, mennyiségük a 20. századtól évente 1%-kal esett vissza, 2010-ben 1950-hez viszonyítva 40%-os visszaesést tapasztaltak a tudósok!
A vízi ökoszisztémák felborulása pedig tovább erősíti a klímaváltozás hatásait is. – Az oxigéntermelő algák pusztulásával emelkedik a vizek hőmérséklete és savassága. Ennek következtében a korallok és a halak száma folyamatosan csökken (ami természetesen kihat a halászaton keresztül az élelmezésre is). Ugyanakkor kedvező életfeltételek alakulnak ki olyan fajok számára (beleértve egyes invazív fajokat is), melyek – akár közvetett, vagy épp közvetlen módokon – méginkább felerősítik magát a végzetes folyamatot: Ilyen például a kokkolitoforida alga is, amely kéntartalmú szerves vegyületet, un Dimetil-szulfidot (DMS) termel, ami aztán a Föld légkörébe kerülve szulfáttá alakul, méginkább erősítvén így az üvegházhatást.

Az algapavilon tehát rámutat a fotoszintetizáló algák hasznosságára, jövőbeni felhasználásuk lehetőségeire. De – mint több más, hasonló innovatív koncepciónak- van egy másik, igen lényeges üzenete is: Nap mint nap tapasztaljuk a bolygónkon lejátszódó káros folyamatokat, melyeket mi, emberek okoztunk és okozunk. Sőt, tisztában is vagyunk azok lehetséges végkimenetelével, a küszöbön álló teljes kihalási hullámmal.
Ugyanakkor minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy Földünket megmentsük. – De már nem elégséges, ha az emberiség változtat környezetromboló szokásian: Teljes paradigmaváltásra van szükség. Kötelességünk, hogy a környezetet ne csupán óvjuk – azaz mentsük ami még menthető, – hanem építsük is! – Ehhez pedig hasznosítanunk kell kreativitásunkat, képzelőerőnket, a rendelkezésünkre álló összes tudásunkat és technikai lehetőségeinket.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a BeregiHirek.hu nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Minden vélemény számít!