Nagyhegyesi kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, amely 1961-ben keletkezett a gázkitörésnek a helyén, a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, szántóföldek klímájától.

Van egy falu a „Hortobágy mellyékén”. A tájat Fazekas Mihály nevezte így, a falu pedig Nagyhegyes. 1952. januárjának első napjaival kezdödőtt el önálló élete. Nagyhegyes az Alfőldön helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság dél-nyugati határán, a Keleti-főcsatorna mellett, Debrecen, Balmazújváros, Hajdúszoboszló városok által határolt környezetben. A település ártéri síkságon, a tengerszínt felett 87-110 m közötti magasságban fekszik.

Nagyhegyes elődjének Hegyes, Hegyesegyháza néven jegyzett templomos falu volt. Ez a vidék a honfoglaló magyaroknak jó szálláshelyet kínált, mely alkalmas volt halászó, állatokat legeltető törzsek megtelepedésére. A tatárjárás idején /1241-1242/ elpusztult. Nagyjából a XIII.-XIV.század fordulóján történt újratelepítéssel kezdődik Nagyhegyes előtörténetének újabb korszaka. Hegyesegyháza 1594-ben a tizenöt éves háború idején pusztult el véglegesen. A települést megsemmisítő háború, az 1606-os zsitvatoroki békével ért véget. Teltek az évek, évtizedek, de az egykori falu nem épült újjá.Ennek a tájnak az életében akkor kezdődött el az a korszak,amelyet úgy neveznek ” a debreceni tanyavilág”. 1949. januárjában sor került egy felmérésre, hogy milyen feltételei vannak a nagyhegyesi tanyaközpont létrehozásának, majd községgé alakításának.

Ez 1952-ben meg is történt Magyarországon az ezredfordulóig feltárt kereken 7000 kútból, 3500 esik az Alföldre. Nagyhegyes egész területének talajszíne alatt, nagy szénhidrogéntelep helyezkedik el, egymás alatt 670-1210 méter közötti mélységben. 1958-59-ben sikerült ezt a gázmezőt megtalálni. Addig elképzelhetetlen volt, hogy akár csak 1 miliárd köbméter gáz legyen valahol, itt pedig 33 miliárd köbméterre becsülték a készletet. A statisztika szerint minden ötvenedik termelő kútra jutott egy kitörés. Az Alföldön azért nagyobb számban, az itteni laza talajszerkezet miatt. Itt Nagyhegyesen, 1961. augusztusában, a Hajdúszoboszló 36-os kút kitörése volt az egyik legnagyobb.

GÁZKITÖRÉS – KRÁTER-TÓ keletkezése:

Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre: A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felső mészkő rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévő gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdödött. Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, előszőr a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendő. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényű kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszolag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belőle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett.

A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, kőzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitűztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefurással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegőbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vízes rétegből megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy folytotta el a kitörést. A kitörés helyén több mint 200 méter átmérőjű és igen mély krátertó „keletkezett”. A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot „építettek”, amelyen dús növényzet fejlődött.

A tó körül és a „földsánc” tetején séta útat alakítottak ki, padokkal. A bejárat mellett az emlékhelytől jobbra és balra szalonnasütő helyet hoztak létre, ahol bográcsozni grillezni is lehet. Mindehol szemeteseket raktak ki.

Forrásirodalom: Gazda László: Nagyhegyes falukönyve, és a www.geocashing.huoldalról átvett tartalom, továbbá www.iranydebrecen.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!