Készítő: Slonov
|
Forrás: Getty Images
A tervezett új kormányrendelet értelmében márciustól emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit és ezek beleszámítanának az év végi jegyekbe, valamint a következő évi középiskolai felvételin elérhető pontszámokba. A belügyminiszter által jegyzett módosítás azzal érvel, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
A tervezett új kormányrendelet értelmében márciustól emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit és ezek beleszámítanának az év végi jegyekbe, valamint a következő évi középiskolai felvételin elérhető pontszámokba. A belügyminiszter által jegyzett módosítás azzal érvel, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is
Érdemjegyre váltanák a kompetenciamérés eredményeit
Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint viszont számos kérdést felvet a tervezet, amit mindenképpen tisztázni kell. Az InfoRádióban elmondta,
számos olyan jelzés érkezett, hogy a diákok nem elhanyagolható része nem vette elég komolyan az osztályzattal nem járó kompetenciamérést, és ezért nem születtek valós eredmények a diákok tudásáról.
Szerinte ez azért jelent gondot, mert elvileg a mérés alapján lehet következtetéseket levonni a tanulók fejlődéséről, az iskolai közösségek haladásáról, valamint az iskolák és a pedagógusok teljesítményéről is.
„A kompetenciamérés akkor a leghasznosabb, ha az érintett tanulók a valós tudásuknak megfelelően töltik ki a feladatlapokat” – tette hozzá. Az elnök jelezte, hogy azért is jelent problémát a nem megfelelő hozzáállás, mert az iskolaválasztáshoz gyakran használt gimnáziumi rangsorokban is figyelembe veszik a kompetenciaméréseken elért eredményeket, de – ahogy fogalmazott – ha ezek bohóckodáson, hülyéskedésen alapulnak, akkor ebből nem lehet a megfelelő következéseket levonni.
Ellenérvek a módosításra
Horváth Péter szerint ugyanakkor ellenérveket is felsorolt, az egyik például, hogy a köznevelésről szóló törvény szerint az országos mérésekben a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység értékeléséről van szó, és nem feltétlenül az egyes diákok egyéni értékeléséről. A pedagóguskar vezetője szerint
jó a cél, hogy vegye mindenki komolyan ezt a feladatot, csak nehéz megtalálni azt az eszközt, amitől motiváltak lesznek a diákok, de a tervezetben szereplő ötlet, hogy jegyekkel is értékeljenek, felvet több problémát is.
A szakember szerint
- az egyik ilyen gond, hogy a kompetenciamérés a képesség fejlődésének egy adott pillanatban levő állapotát mutatja meg, és ez csak folyamatában értelmezhető, így az egyszeri jegy nem alkot erről valós képet.
- A másik problémát szerinte az jelenti, hogy nem tudni, melyik tárgyhoz könyveljék el a jegyeket például szövegértésben, mert ez több tantárgyat is érint, még a matematikát is. A természettudományos tárgyak esetén pedig még nehezebb lenne a helyzet.
A Nemzeti Pedagógus Kar ezért azt javasolja, hogy elég lenne az is, ha a kompetenciamérés eredményét dokumentálnák, például külön bekerülne a bizonyítványba, de nem jegyként, hanem mint kompetenciamérési szint.
De ennél is fontosabbnak tartja Horváth Péter, hogy a mostaninál sokkal hangsúlyosabban felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy ez nemcsak a diák egyéni mérése, hanem az osztályé, az iskoláé és a pedagógusé is.
Azt viszont nem tartja valós félelemnek, hogy ezek az osztályzatok miatt maradnának le diákok a gimnáziumi felvételről, mert nem kötelező ezeknek a jegyeknek a figyelembe vétele. Problémaként vetette fel, hogy a kompetenciamérés hétfokozatú skálát mutat be, illetve azt is, hogy az osztályozásnál a konkrét eredményt veszik figyelembe az osztályzat kialakításánál, vagy azt is, hogy egy diák mennyit fejlődött, vagy esetleg a kettőnek a kombinációját, ezek megfontolását ajánlotta az Oktatási Hivatalnak is.
A pedagóguskar vezetője szerint érdemes lenne elfogadni a kompetenciaméréssel kapcsolatban, a Belügyminisztérium kérdőíves felmérésére beérkezett pedagógusi és szülői reakciókat is, hiszen ahhoz, hogy elfogadottabbá váljon a módosítás, hogy megértse mindenki, miről van szó, egy picit még érdemes lenne átgondolni. A társadalmi egyeztetés a tervezetről szerda este zárul, amelyre még beküldhetőek az észrevételek.
