Miközben politikai fronton nem nevezhető barátinak Magyarország és Ukrajna viszonya, a gazdaság terén fontos dolgok történnek, noha a magyar kormány nem verte nagy dobra ezt. Egy korábbi megállapodás alapján például a közlekedésben léphetnek előre: főleg a közúton javulhat a helyzet, de a záhonyi átrakó is felértékelődött.Intenzív tárgyalások folynak Ukrajna és Magyarország között arról, hogyan lehetne gyorsítani a közúti és vasúti határátkelést. Közben az ukránok nyugati források felhasználásával a határátkelők ukrán oldalának infrastruktúráját is javítani fogják – ezt erősítette meg a hét elején Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese az Ukrinform hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
„Kétszer négysávos közúti átkelőre van szükség, mert Magyarországnak is érdeke, hogy a területén áthaladó tranzitforgalom gyorsulhasson. Erről továbbra is tárgyalunk a magyar kollégákkal” – fejtette ki, azt ecsetelve, hogy mindkét ország gazdasága szempontjából kifejezetten előnyös, ha megvalósul ez a fejlesztés. Bár nem említette név szerint, de biztos, hogy a csopi/záhonyi átkelőről van szó.
Mikita beszámolója szerint nagyvállalatok már most is több ipari parkot építenek a Kárpátaljai körzetben, az ott előállított termékeket vasúton és közúton Európába vagy más földrészekre exportálják, túlnyomórészt az ukrán-magyar határátkelőkön keresztül.
Emlékeztetett, hogy a témában 2023-ban született egy kétoldalú megállapodás, annak a végrehajtása kezdődött el, illetve kell, hogy folytatódjon a jövőben. Az infrastruktúra javításán kívül feltétlenül gyorsítani akarják az árukezelést, a vámolást és az egyéb adminisztratív eljárásokat. Ezzel az egész fejlesztéssel az ukrán költségvetésbe is jelentős összegek érkezhetnek, továbbá az odatelepülő cégeken keresztül növelhetik a foglalkoztatottságot a határmenti övezetekben, beleértve a magyar ajkú lakosságot is.
Fontosnak nevezte, hogy kijelöljék azt a határtérséget, ahol az M3-as autópálya átlép Ukrajnába, az autópálya vége jelenleg csupán 20 kilométerre van Záhonytól. Szavai szerint a Tisza vámterminál közelében elképzelt övezet részletes fejlesztési terveinek a véglegesítése következik.
Idén áprilisban államközi egyezmény született arról, hogy Nagyhódosnál megnyitják az átkelést a személyautók előtt, valamint a 7,5 tonnánál nagyobb, de üres kamionok előtt Beregsuránynál. Tavasszal arról is megegyeztek, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak Beregdarócnál egy teherfuvarozó pont megnyitására. A kijevi kormány szerint arról tárgyalnak még, hogy közös vámellenőrzések és határellenőrzés bevezetése is megkezdődhet.
Közben a kijevi kormány több nyugat-ukrajanai határátkelő ukrán oldalán is fejlesztéseket tervez. Magyarországot ez úgy érinti, hogy Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs átkelőknél a felújítás során az útburkolati jeleket újrafestik, LED-lámpákra cserélik a világítást és modulépületeket is telepítenek és újabb sávokat alakítanak ki. A felújítások célja, hogy gyorsítsák a közúti forgalmat és komfortosabbak legyenek a kapcsolódó létesítmények, beleértve a WC-ket és a hulladéktárolókat is.
Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember végén Budapesten tárgyalt az új ukrán külügyminiszterrel. Akkor megerősítette, hogy a magyar kormány készen áll az új Tisza-híd megépítésére. Magyar oldalon már megépült a nagy átrakóállomás Fényeslitkénél, ahol évi egymillió konténeregységnek megfelelő árut lehet átpakolni, és ahol évente egy-, illetve hárommillió tonnányi gabona és étolaj átrakására nyílik lehetőség.