Nádasdy család

A historizmus korának egyik legszebb magyar épületébe, az 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára épült Nádasdy-kastély.A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének, s a család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Zsigmond király idején már főispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé is beválasztott.

Mátyás uralkodása alatt Nádasdy Ferenc egy páncélos ezred parancsnoka, fia, Tamás pedig a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget is ő töltötte be. Az ő fiát, Ferencet, – aki kiváló hadvezérként ismeretes a török időkből – kortársai „Fekete bégnek” nevezték. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak. Fia, Ferenc, fontos tisztségeket töltött be: országbíró, majd királyi helytartó volt.

A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért azonban 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták, a családot pedig megfosztották a nevétől. Tíz év után, 1681-ben kártalanították a tizenegy árvát, akik a névhasználati jogot is visszakapták. Ettől kezdve ismét fontos pozíciókat töltöttek be a család tagjai: Nádasdy Ferenc császári generális, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az ő fia, Lipót Flórián, a főkancellári tisztség mellett megkapta a Komárom megyei örökös főispánságot is.

Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a művészet és a jótékony intézmények pártolóiként váltak híressé. Nádasdy Lipót a 19. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben a település nevét – belügyminiszteri engedéllyel – Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett itt nagyszabású építkezésbe. Művelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az első Nádasdy Alapítványt. A díjat az MTA-nál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta meg híres eposzát, a Buda halálát.

A kastély története

Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján.

A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai.

Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet.

A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is.

Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég”-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.

Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak.

A kastélypark – amely ma is őriz növényritkaságokat – kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik.

Nagyobb térképért klikk a képre!