Jelentősen megemelkedett az elmúlt hetekben Magyarországon is a szamárköhögéses megbetegedések száma.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) arról számolt be, hogy jelentősen több szamárköhögéses esetről számoltak be szomszédos országokban tavaly és az idei év elején, és az utóbbi hetekben idehaza is megemelkedett az esetek száma. Ugyanakkor hozzátették, még mindig van olyan vármegye, ahonnan nem jelentettek beteget, ezért országos járványról még nem lehet beszélni.
Egyre több szamárköhögéses beteget detektál a járványügyi hatóság, a heti adatközlése szerint 76 gyanús esetről tudnak. Korábbi években ugyanebben az időszakban nulla és 15 közötti megbetegedést regisztráltak.
Készítő: Madhourse
|
Forrás: Getty Images/iStockphoto
Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak Magyarországon – írja a Portfolió.
Ezek a számok első hallásra ez nem tűnnek magasnak. A korábbi évek adatai szerint 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben.
A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk most szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk.
A lap szerint idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni.
Most viszont újult erővel támad a pertussis betegség, melynek elsősorban a csecsemők vannak kitéve. A lapnak nyilatkozó szakértőn között konszenzus volt abban, hogy a mostani helyzet még inkább felértékeli a megelőzést, vagyis a védőoltás felvételét: mind a szamárköhögés elleni kötelező gyerekkori védőoltásokat, mind pedig a felnőttkori ismétlő vakcinát.
„Amennyiben a háziorvos, a házi gyermekorvos által ellátott betegnél felmerül a szamárköhögés (pertussis) gyanúja, abban az esetben a fertőző beteg bejelentés mellett diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat kezdeményezése is kötelező”
– hívták fel a lakosság figyelmét, majd hozzátették, hogy ha a beteg szoros környezetében a légúti tünetekkel rendelkező betegeknél fennáll a pertussis gyanúja, a laboratóriumi vizsgálat náluk is kötelező. Tünetmentes kontakt személy mikrobiológiai vizsgálata nem indokolt. A szerológiai vizsgálatot az NNGYK laboratóriuma végzi. A megbetegedés gyanúja jellemzően akkor merül fel, ha a páciensnek régóta fennálló köhögése van.
A baktérium egyébként cseppfertőzéssel, ritka esetben pedig közvetlen érintkezéssel vagy tárgyakkal terjedhet.
Pék Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának infektológusa korábban azt mondta: az elhúzódó, több mint két hete tartó köhögési rohamok és az ezzel járó hányás, valamint a szamárszerű légvétel esetén felmerülhet a szamárköhögés gyanúja.
Nem meglepő, hogy nőtt a szamárköhögéses esetek száma, ugyanis a szomszédos országokban, így Horvátországban, Csehországban és Ukrajnában is ez történt az utóbbi időben.
