A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a munkaerő több mint felét foglalkoztatják informális módon. A fekete munka a mikro- és kisvállalkozások több mint 90 százalékát teszi ki világszerte – írja legfrissebb tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Világszerte több millió gazdasági egység működik feketén, több százmillió munkavállaló a nem hivatalos körülmények között keresi meg a kenyérre valót. Magyarországon a GDP negyede a szürke és a fekete gazdaságban jön létre az Oeconomus Alapítvány szerint, az arány a rendszerváltozást követően ugrásszerűen emelkedett, majd mérséklődésnek indult, és 2015-re már 20,5%-ra csökkent.

2023-ban a hazai foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések eredményeit bemutató tanulmány szerint a vizsgált magyar foglalkoztatók többségénél, 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést.

Az építőipar és a vendéglátás az élen jár a fekete foglalkoztatásban

” Azinformális gazdaság a mai globalizált gazdaságokban a munkavállalók jogai, a fenntartható vállalkozások, a szociális védelem és a tisztességes munkakörülmények, a jogállamiság, az állami bevételek és a kormányok mozgástere szempontjából kulcsfontosságú kihívást jelent. Az „informális gazdaság” kifejezés egy tág fogalom, és többféle nevet adtak már neki: árnyékgazdaság (shadow economy), rejtett gazdaság (hidden economy), készpénzgazdaság (cash economy), szürke- vagy feketegazdaság (black economy), földalatti gazdaság (underground economy).” – összegezte az alapítvány tanulmánya.

A feketefoglalkoztatás az ellenőrzött munkavállalók 15,7 százalékát, több mint 6300 főt érintette. Legnagyobb arányban, közel 50 százalékban az építőiparból kerültek ki a feketén dolgozó munkások, de többen dolgoztak a vendéglátásban is nem bejelentve.

Az OECD jelentése szerint azonban az elmúlt évek során a magyar gazdasági rendszer átalakulása kedvezen hatott a munkavállalók helyzetére is, és az állam több intézkedést is foganatosított a rejtett gazdaság visszaszorítására.