Március 25. – Nagypéntek

Virágvasárnapot /márc. 20. / A nagyhét napjai követik.
A nagyhét az újjászületésre koncentrál. A természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja, a húsvétot megelőző péntek. Az ünnep első nyomai a 4–5. sz.-ig nyúlnak vissza. Szertartásai már a 8–9. sz.-ban kialakultak; ezekben a gyász és a kereszt tisztelete, imádása domborodik ki, bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt.
Jeruzsálemben ezen a napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a kálváriáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel és a papság kisebb csoportoknak mondott beszédet. Rómában a 7. századtól kezdve olvasták János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét. A 8. században a pápa kezében a tömjénezővel haladt a szent kereszt ereklyéje előtt, majd a kereszthódolat után igeliturgia következett. Szentáldozás nem volt, a 12. századtól csak a szertartást végző pap áldozott. XII. Piusz pápa 1955-ben engedélyezte ismét az áldozást, a nagyhét megújításával.
A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákba, így a nagypénteki liturgia is délelőttre került. XII. Pius pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést.
Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A templomban vagy a kálvárián, keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek. Ezen a napon hústilalom és szigorú böjt van. Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja.
Jézus Krisztus kereszthalála, a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 35 között.

jeles napok szobor
A Pietà Jean Bilheres de Lagraulas bíboros megrendelésére készült 1499-ben, s a 24 esztendős Michelangelo számára meghozta a hírnevet. A szoborcsoport, olasz címe a „Pietà” fordításban a „Fájdalmas anya” azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztről levett Jézust gyászolja. A szobor a római Szent Péter-bazilika egyik oldalkápolnájában látható.

Vélemény, hozzászólás?