A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították, de a kormány nem tett le arról, hogy magyar kórház épüljön Beregszászon. Azt viszont még nem tudni, hogyan lehet kizárni, hogy ukránok árasszák el a tervek szerint a diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra szakosodó intézményt. A két ország közötti feszültség sem könnyíti a dolgot.
Már megvan a helye a kárpátaljai Beregszászon annak a vadonatúj, világszínvonalú kórháznak, amit a kárpátaljai reformátusok neve alatt, de a magyar kormányzat által biztosított pénzből hoznának létre.
Beregszász polgármestere néhány hete a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a város elindította a beruházáshoz szükséges előkészületeket. Babják Zoltán azt írta: a városi tanácsban megszavazták annak az ingatlannak az értékesítését, amelyet a református egyházkerület kinézett a leendő egészségügyi intézmény számára. A tanács jóváhagyta, hogy a város egyik főútvonalán, a Hmelnickij úton adjanak bérbe egy nagyobb területet, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) egy „keresztény kórházat” létesítsen ott.
Az egyházkerületnek azonban valójában sem pénze, sem szakértőgárdája nincs ahhoz, hogy belekezdjen egy több milliárd forintos építkezésbe, majd pedig felszereljen és működtessen egy modern kórházat. Jellemző, hogy a reformátusok helyi iskolahálózatát is nagyrészt a magyar állam finanszírozza hosszabb ideje. Ezt 2015-ben az Orbán-kormány akkori szociális és felzárkózási ügyekért felelős államtitkára, Czibere Károly mondta el. Czibere egyúttal azt hangoztatta, hogy a kormány az egész kárpátaljai térség felzárkóztatásában partnerként tekint a KRE-re.
Az Ukrajnában október óta hivatalosan is létező kórházprojekt hátteréről megkérdeztük a beregszászi egyházkerület püspökét:
- kötöttek-e megállapodást a magyar kormánnyal,
- és ha igen, akkor Budapest mekkora támogatást nyújt a beruházáshoz?
Zán Fábián Sándor püspök hivatalától azt a választ kaptuk, hogy a témával kapcsolatban sajnos egyelőre nem adhatnak ki információt. Tartotta magát ehhez Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes is, aki nem reagált a levelünkre.
Vejkey György, a Kórházszövetség elnöke viszont nem cáfolta a projekt létezését. Elmondta, hogy tanácsadóként működik közre a terv kimunkálásban, de ő sincs felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzon róla.
A 24.hu információja szerint magyar kormányzati körökben már 2017-ben elkezdődött a gondolkodás egy ukrajnai magyar kórház létesítésének lehetőségéről, sőt egy időben azt tervezték, hogy a határon túli magyar kisebbségek számára – Ausztria kivételével – egész kórházhálózatot építenek ki. A Semjén miniszterelnök-helyettes által felkarolt elképzelés szerint első körben mindenképp a legsúlyosabb ellátási gondokkal küzdő kárpátaljai magyarokat akarták helyben vagy valamilyen módon Magyarországon magasabb színvonalú ellátáshoz juttatni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyes osztályai tavaly több hónapnyi munkát öltek a jogi és a finanszírozási háttér kidolgozásába. Forrásaink szerint – miután fentről érkezett az ukáz – gyorsan összeállt egy közel 200 oldalas munkaanyag, amely végül egy főleg járóbeteg-ellátásra és diagnosztikára szakosodott intézmény felépítését javasolta. Az elgondolás szerint a beregszászi kórházban diagnosztizált betegek tényleges gyógyítása, és a szükséges beavatkozások elvégzése Magyarországon, a magyar egészségügy intézményrendszerén belül történhetne.
Nem sikerült viszont tisztázni egy alapproblémát, mégpedig azt,
hogyan lehetne megakadályozni, hogy Ukrajnában az ukrán lakosság elárassza az ottani egészségügynél – a tervek szerint – lényegesen jobb szolgáltatást nyújtó magyar intézményt.
A határon túliak magyar igazolványhoz kötött ingyenes ellátása ugyanis nemcsak a szolidaritás elvét sértette volna, hanem újabb diplomáciai bonyodalommal terhelte volna az Ukrajnával amúgy is elég feszült viszonyt. Ha azonban mindenki jogosultságot kapna az ingyenes ellátásra, az pillanatok alatt csődbe juttatta volna az intézményt.
A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították az áprilisi országgyűlési választás kampánya és az ukrajnai magyarellenes megmozdulások miatt. A jelek szerint azonban a kormányzat nem tett le a terv megvalósításáról.
