Életbe lépett a Magyar élelmiszerkönyv módosítása. A gyártók egyes termékeknél a hústartalom emelésével módosítják a receptúrát, más készítményeknél különböző fantázianevekkel kerülik ki a szigorítást. A módosítással a magyar a legszigorúbbak közé lépett az Európai Unión belül.
Augusztus elsejétől lép életbe a Magyar élelmiszerkönyv módosítása.Ez az jelenti, hogy keddtől a párizsinak és a virslinek legalább 51 százalék hústartalommal kell rendelkeznie, a májasokban minimum 25 százaléknyi húsnak kell lennie, és a többi között emelni kell a nyári turista szalámi és a krinolin hústartalmát is (előbbit legalább 65, utóbbit 55 százalékra).
A Magyar Időknek korábban nyilatkozó iparági szereplők azt mondták: más-más stratégiát követve próbálnak megfelelni a szigorításnak.
Egyes termékeknél a hústartalom emelésével módosítják a receptúrát, más készítményeknél – az eddigivel azonos minőség mellet – különböző fantázianevekkel kerülik ki a szigorítást. Vagyis utóbbi esetben ha nem változtatnak a hústartalmon, akkor például nem párizsi névvel kínálják termékeiket, hanem valami egészen mással.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, a Pick Szeged Zrt.-t magában foglaló Bonafarm-csoport PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a gyártók termelési költségei ugyan nem emelkednek, viszont számítaniuk kell a vásárlóközönség értetlenkedésére.
Szerinte a legnagyobb hangsúlyt az importtermékek ellenőrzésére kell helyezni, hiszen a magyar szabályozás ezzel a módosítással a legszigorúbbak közé lépett az Európai Unión belül.
A Magyar Idők szerint bár a hazai húsipar szereplői korábban jelezték, hogy a módosítás nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, nem várható lazítás a szabályozásban.
