Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, közigazgatási szempontból Miskolc része, földrajzilag a Szinva patak völgyében fekszik. Turisztikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az ország egyik legjobb adottságokkal büszkélkedő hegyvidéki üdülőhelye, számos látnivalóval, gyönyörű tájakkal. A szûk völgy keskeny völgytalpát elfoglaló település nevezetességei Lillafüredi vízesés, Hámori-tó, barlangok, valamint a Palota Szálló. Nem csak a túrázók, hegymászók, kirándulás szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja Lillafüred, de a vadászok körében is nagy népszerűségnek örvend.
Lillafüred története
A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget. Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották. Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet.
Lillafüredi vízesés
Magyarország legnagyobb esésű vízesése, amit a Palota-szálló építésekor alakítottak ki, tehát nem természetes képződmény.
A vízesés három szakaszból áll, mintegy 20 méter magasról zúdul alá. Nem csak tavasszal, nyáron a hóolvadás után érdemes felkeresni, hanem télen is, amikor a megfagyott vízesés is nagyszerû látványosság.
Palotaszálló
A szálló megépítésének ötlete gróf Bethlen Andrástól származik, akit első látogatásakor elbűvölt a táj szépsége. A híres szálloda végül az első világháború után, 1927 és 1930 között épült fel, gróf Bethlen István kormányzósága alatt, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel Lillafüred nevezetességét. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás-terem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épülettől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal. A szállóból a kilátás a Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyílik. A nagy teraszok, a főbejárat fölött emelkedő torony, az épület alatt kialakított függőkert mind a középkori hangulatot idézik.
Lillafüredi barlangok
A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége.
Az Anna-mésztufabarlangmészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság. lillafüredi barlangok
Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. Járatainak összhossza 1043 m, ebből a bemutatott szakasz hossza 170 m.
A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadic Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.
Hámori-tó
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként.
A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély.
A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.
Geocaching adatok
Lillafüredi séta (GCLILL) |
Nagyobb térképért klikk a képre!