Október 1-jétől egyéves folyamatos tb-jogviszonyt kell csak igazolniuk a babaváró hitel, a falusi CSOK és a CSOK Plusz esetében a legalább egy éve átalányadózó vagy kisadózó egyéni vállalkozóknak, illetve őstermelőknek. Kötelezően előírta a kormány a bankoknak, hogy ezeknél a hiteleknél a vállalkozói bevétel 50%-át tekintsék jövedelemnek, a katások nem tartoznak ebbe a körbe.
A Magyar Közlönyben csütörtökön este megjelent 262/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint
- a babaváró hitel esetében 3 évről,
- a falusi CSOK, a hozzá kapcsolódó CSOK-hitel, illetve a CSOK Plusz esetében pedig 2 évről
módosul 1 évre a folyamatos tb-elvárás azok esetében, akik
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást legalább 1 éve alkalmazó egyéni vállalkozók vagy mezőgazdasági őstermelők, illetve
- legalább 1 éve a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózói adóalanyisággal rendelkező egyéni vállalkozók.
Megjelent emellett a 263/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet is, ez alapján az említett vállalkozók „jövedelmének a jövedelem megállapításánál figyelembe vett bevétele 50 százaléka minősül”. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ezzel az eddigi 10, illetve 20 százalék helyett a bevételük akár 50 százalékát vehetik figyelembe jövedelemként a hitelbírálatnál, így könnyebben tudnak saját otthonhoz jutni államilag támogatott, 15, 30, illetve 50 millió forintos CSOK Plusz-kölcsönnel, valamint szintén kedvezőbb feltételekkel igényelhetik a babaváró hitelt és a Falusi CSOK-kölcsönt is.
A katások, akiknél eddig jellemzően 60 százalékot vettek figyelembe jövedelemként a bankok, a rendelet alapján nem tartoznak ebbe a körbe, cikkünk első változatában tévesen állítottuk, hogy náluk szigorításról van szó.
