Kijöttek a friss adatok: ennyit ér valójában a rezsicsökkentés

Advent Vásárosnaményban AdventiProgramok_Vasarosnameny2018kicsi Advent Vásárosnaményban 2018 (2)

penzMost először közöl valóban összehasonlítható adatokat a háztartási energiaárakról az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Vannak bizony meglepetések – írja a napi.hu.

Egy 2016-ban bevezetett új szabályozás miatt, immár olyan adatokat kell az országoknak az Eurostat számára elküldeniük, amelyek reprezentatívan összehasonlíthatóvá teszik az uniós tagállamok energiaárait. Az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott összeállításában most 24 ország adatai szerepelnek, ennyien szolgáltattak ugyanis adatot.

A statisztikai hivatal szerint az árakat számtalan tényező befolyásolja, így például a geopolitikai helyzet, a hálózat fenntartásának költsége, az, hogy az adott ország milyen energiamixben hisz, vagy akár az időjárás is. És természetesen ne feledjük el magát a politikát se, elég csak a “rezsicsökkentésre” gondolni, ami sima győzelmet hozott a Fidesznek 2014-ben.

Nagy a szórás az áramáraknál

Az, hogy jelentős különbségek vannak a tagországok árai között, valószínűleg senkit sem lep meg. A mérték viszont valamennyire meghökkentő: amíg a legolcsóbb Bulgáriában felfelé kerekítve 10 eurócentbe kerül egy kilowattóra áram a háztartásoknak, addig Belgiumban ugyanezért 28 centet fizet az átlagos fogyasztó. (Az 1 kilowattóra (kWh) az egy 1 kilowatt (kW) állandó teljesítménnyel 1 óra (h) alatt elvégzett energia- vagy munkamennyiség.)

Jól látható, hogy Magyarország a kifejezetten olcsó tagállamok közé tartozik, itt 11 eurócentet (egészen pontosan 11,48 eurócentet) mért az Eurostat, ami 39 százaléka a listát vezető belga áraknak. Mielőtt elkezdenénk örülni, érdemes összehasonlítani az Eurostat bérekre vonatkozó adatait is: egy átlagos belga ugyanis négyszer annyit keres, mint magyar társa.

Meglepetések persze vannak: azt például valószínűleg kevesen gondolták, hogy a svéd árak alacsonyabbak a szlovénnál, míg a finnek az unió olcsó harmadába tartoznak. Igazán a portugálokat lehet sajnálni, akik bár a bérrangsorban nem állnak túl előkelő helyen, a harmadik legtöbbet fizetik az EU-ban az áramért. (Brutálisan megugrottak a norvég energiaárak.)

Az uniós statisztikai hivatal részletes adataiból kiderül, hogy itthon a háztartási áram ára kétötödrészt a beszerzésből áll (0,0463 euró/kWh), ugyanennyit hoz a hálózatfenntartás (0,0442 euró/kWh), míg az adók és különböző járulékok az ár egyötödét jelentik (0,0243 euró/kWh).

Az áram harmadába kerül a gáz

Az áramnál jóval olcsóbb a gáz, amit jól mutat, hogy a legolcsóbb tagállamban, Romániában 3 eurócentet kell fizetni egy kWh gázért. A másik végletet Svédország jelenti 12 centtel, ez azonban kiemelkedő adat, a skandináv országon kívül egyetlen másik tagállamban sem kell 10 centnél többet fizetni – azaz annál, amennyibe az áram kerül a legolcsóbb uniós országban.

Itthon kerekítve 4 eurócent (3,63) az egy kWh-nyi gáz ára, melynek legnagyobb – kétharmadnyi – részét a beszerzési ár jelenti (0,019 euró/kWh), ehhez képest elhanyagolható a hálózatfenntartás (0,0096 euró/kWh), illetve az adórész (0,0077 euró/kWh).

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a BeregiHirek.hu nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Minden vélemény számít!