Készítő: PeopleImages
| Forrás: Getty Images/iStockphoto

A házasságkötések száma Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentős csökkenést mutat, amelyet számos demográfiai, gazdasági és társadalmi tényező befolyásol. Az emberek életmódja és szemlélete az idők során sokat változott, és ezek a változások jelentősen befolyásolják a házassághoz fűződő viszonyukat is.

A házasságkötések száma az utóbbi években hullámzóan alakult. A 2019-es 65 268 házasságkötés 2021-re 72 030-ra emelkedett, ami egy rövid fellendülési időszakot jelzett. Azonban 2022-től a számok ismét csökkenő tendenciát mutatnak, és 2023-ban 50 139 házasságkötés történt, míg a 2024-es évre várhatóan tovább csökken, és előreláthatólag csak 47 746 házasságkötés lesz.

Ez a csökkenés azt sugallja, hogy a házasságkötési hajlandóság mérséklődik, amely mögött demográfiai és társadalmi okok egyaránt állhatnak.

Demográfiai változások: csökken a házasodási korban lévő népességszám

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország népessége folyamatosan öregszik, és ennek egyik következménye, hogy a házasodási korban lévő fiatalok száma is csökken. A magyar korfa – azaz a különböző korcsoportok arányát szemléltető diagram – jól mutatja, hogy egyre kevesebb fiatal lép be abba a korba, amely hagyományosan a házasságkötések leggyakoribb időszaka volt.

A 30-35 éves korosztály – akik jellemzően a házasságkötési korcsoportra esnek – jelenleg Magyarország lakosságának 7,74%-át teszi ki, ami összesen 741 609 főből áll (384 702 férfi és 356 907 nő).

Ez a korosztály a népesség struktúrájában az egyik legaktívabb házasságkötési csoport, mégis egyre kisebb arányban képviselteti magát a teljes népességen belül, ami hosszú távon tovább csökkentheti a házasságkötések számát.

Későbbre tolódik a házasságkötés időpontja

A házasságkötések száma csökkenése mögött egy másik jelentős tényező a házasságkötés időpontjának eltolódása.

Míg korábban jellemzően a húszas éveik elején kötöttek házasságot az emberek, ma már egyre inkább harmincas éveikre halasztják ezt az eseményt.

Ez a változás részben a megváltozott életcéloknak és társadalmi elvárásoknak köszönhető. A fiatalok számára manapság nagyobb hangsúlyt kap a tanulás, a karrierépítés és az anyagi biztonság megteremtése, mielőtt komoly párkapcsolatra, majd házasságra adnák a fejüket.

Az átlagos életkor az első házasságkötéskor folyamatosan emelkedett az elmúlt négy évtizedben. A férfiak esetében az átlagéletkor 1980-ban 24,5 év volt, amely 2023-ra 33,5 évre nőtt. A nők esetében ez az életkor 21,8 évről 30,9 évre emelkedett.

A gyerekvállalás anyagi terhei és egzisztenciális kihívások

A házasság és a családalapítás költségei szintén jelentős befolyásoló tényezők. Sok fiatal pár számára a házasság és a gyermekvállalás anyagi szempontból megterhelő, és egyre többen tekintik az egzisztenciális kérdéseket prioritásnak. Az emelkedő lakásárak, az infláció és a bizonytalan gazdasági helyzet megnehezíti, hogy a párok hosszú távú, biztos anyagi háttérrel rendelkező házasságra lépjenek.