A tiszavirágzás, a kérészek násztánca, az év egyik leglátványosabb természeti jelensége a Tiszán és egyes mellékfolyóin, esetleg csatornáin. A kifejlett korára 8-12 cm-esre növő tiszavirág (Palingenia longicauda) érzékeny a vízszennyezésekre, ezért állománya az utóbbi évtizedekben nagyon megritkult.

Fotó: Facebook/Tiszavirágzás
A kérészek életük nagy részét, mintegy három évet, lárvaként töltik a víz alatt. Agyagos partfalakba vájt üregekben fejlődnek, ahol gyakran három különböző nemzedék is együtt él. Ez idő alatt 15–25 alkalommal vedlenek, mielőtt elérik kifejlett állapotukat.
Amint az időjárási körülmények – elsősorban a hőmérséklet – megfelelővé válnak, megkezdik látványos rajzásukat, amely általában június közepétől a hónap végéig figyelhető meg. A tiszavirágzás intenzitása évről évre változik, első ismert tudományos leírása 1726-ból származik, Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnöktől, aki magyarországi útja során figyelte meg a jelenséget.
A rajzás idején a kérészek hatalmas tömegben jelennek meg, ami bőséges táplálékot biztosít a vízi és vízközeli élőlényeknek – halaknak, madaraknak, hüllőknek és kétéltűeknek egyaránt. Számunkra pedig ez egy különleges, egyszerre gyönyörű és rendkívül érzékeny természeti esemény, amely évről évre rávilágít folyóink ökológiai jelentőségére.
A faj hazánkban védett, minden egyes példány elpusztítása, vagy begyűjtése (ez vonatkozik az elpusztult kérészekre is) 10 ezer forint bírságot von maga után.
Tiszavirágzás 2025-ben
A 2025-ös tiszavirágzás az elmúlt évekhez képest korábban indult, köszönhetően a május végi, június eleji kánikulának. A Tisza alsó szakaszán, Szerbiában és Magyarországon egyaránt megfigyeltek előrajzásokat, de a java csak most következik.
Az utazik.hu összefoglalója szerint a napokban Szegeden, a Maros torkolatánál figyeltek meg pár tucat példányt, illetve Tápénál néhány kósza egyedet.
A Maroson tízes-, 8-án már százas nagyságrendben jöttek a vízfelszínre, döntően hímek. Viszont 1-2 kivételtől eltekintve mind elpusztulva. „Repülni talán 3-4-et láttam összesen. Jellemzően függőlegesen felcsapott szárnnyal sodródnak (amint a képen látható példányok is). Hogy értelmezni tudjam a dolgot, hozzá kell jutnom a napi vízminta-adatokhoz…” – írja Albert András a Tiszavirágzás Facebook-csoportban.
Márton József: Szerbiában, Magyarkanizsán június 6-án gyengébb előrajzást észleltek. Tavaly ugyanitt május végén voltak az előrajzások, június 4-6-án már több százezres rajzások voltak. Emiatt a tavalyihoz képest én 9-10 nappal későbbre várom a felső szakaszon is a jelenséget. Tavaly 17-én volt az első nagyobb virágzás Tivadarnál. Idén ez várhatóan 23-a utánra (inkább 27-e körül) várható. A szerbiai észlelés linkje.
A tiszavirágzás legjobb megfigyelőhelyei
Hazánkban a Tisza teljes szakaszán gyönyörködhetünk a jelenségben. A legjobb, már bevált megfigyelési pontok:
Tisza-tó térsége:
Tiszafüred – Albatrosz-kikötő: hajós kirándulásra lehet jelentkezni, kizárólag a kikötő telefonszámán: 30/2345-108 (GPS: 47.624448 N, 20.731887 E)
Tiszafüred-Örvény – Szabics-kikötő és Szabadidőpart: hajós kirándulásra lehet jelentkezni, kizárólag a kikötő telefonszámán: 70/364-1890 (GPS: 47.60453 N, 20.71153 E)
Tiszaszőlős – Aranyosi-kikötő: csak a partról történő megfigyelésre van lehetőség, hajós kirándulás innen nem indul (GPS: 47.572497 N, 20.699670 E)
Tiszafüred – Poroszló közötti Tisza-híd mellett partról történő megfigyelésre is van lehetőség a Fehér Amúr Étterem melletti mólónál (GPS: 47.640607 N, 20.725394 E)
Felső-Tisza:
Tivadar – Kisar közötti közúti híd
(GPS: 48.060193″N; 22.515590″E)
Javasolt megfigyelési helyek: Tisza-híd, illetve mindkét oldali partszakasz és töltéskorona.
Parkolás: a Tivadar és Kisar közötti közúti híd mindkét oldalán van lehetőség az autókkal megállni.
A közúti hídon a gyalogos sávban lehet megállni és figyelni a híd magasságába felrepülő kérészeket.