Túl sok, 160 kórház van jelenleg hazánkban, miközben már 10–35 bonyolultabb ellátást nyújtó, 2-3 ezer ágyas kórház is elegendő volna, a kisebb intézményeket pedig be kellene zárni – írt nemrégiben a témáról Lantos Gabriella, a budapesti Róbert Magánkórház operatív igazgatója az Indexen. A szakember lapunknak most arról beszélt: múlt század eleji felfogásra utal, hogy kórháznak lehet nevezni egy olyan intézményt, ahol 100-200 főt tudnak kezelni nyolcágyas kórtermekben, egyetlen műtő üzemel, miközben egy-két orvos és néhány nővér alkotja a szakszemélyzetet. Ha nem változtatunk a rendszeren, nem tudjuk majd megtartani sem a fiatal orvosokat, sem a képzettebb szakszemélyzetet, és ott lesz csak intézmény, ahol még hajlandók orvosok dolgozni.

Magyarországon ezer lakosra 7,1 kórházi ágy jut, miközben az uniós átlag 5,2. Egyes területeken kifejezetten magas az intézmények száma, Bács-Kiskun megyében például száz kilométeres körzetben hat kórház üzemel, Kecskeméten kettő is. Szakmai körökben gyakori az a vélemény, hogy a felesleges kórházak megszüntetése mellett egynapos sebészeteket (ahol nem szükséges az kórházban tölteni az éjszakát) kellene létrehozni. Ezzel és a szakrendelők megerősítésével nem lenne olyan nagy probléma az orvos- és nővérhiány sem.

Szakember elég lenne

Kincses Gyula egészségügyi szakértő a Magyar Nemzetnek azt mondta, tény, hogy erőforráshiányos a magyar egészségügy, kevés a pénz, az orvos és a nővér is, ám ez csak a jelenlegi struktúrára igaz. Szerinte ugyanez az erőforrás, ha pénzben nem is, de szakemberben biztosan elég lenne, kevesebb kórház működése esetén. A szakember úgy látja, Budán kettő, Pesten pedig az agglomeráció miatt öt, állandó felvételes kórházra lenne szükség, ezen kívül pedig – legalábbis szerinte – az lenne az ideális, ha minden megyében egy ilyen intézmény működne. Ezek mellet persze üzemelnének onkológiai központok, ahol nem lenne 24 órás felvétel, és más aktív, de nem 24 órás ellátást nyújtó intézmények is, összesen 60-80. – Egyre több olyan eljárás jelenik meg a szakmában, amely lehetővé teszi, hogy kórházon kívül is ellássák a betegeket. Ezzel nem kerülnek hátrányba a páciensek, hiszen az egynapos sebészet kevesebb komplikációval és megterheléssel jár, és gyorsabb a regenerálódás is. Arról nem is szólva, hogy a beteg otthon gyógyulhat – fejtette ki Kincses Gyula.

A hálapénz akasztja az átalakítást

A változás tehát időszerű volna, de ezt mégis sokan ellenzik. A szakértő szerint a szerkezeti átalakítás egyik gátja a hálapénz rendszere, amelynek mértéke nem csak a tudáshoz, hanem státuszhoz is kötött. – Sokkal többet keres egy főorvos akkor, ha egy kisebb, műszakilag kevésbé felszerelt intézményben dolgozik, ahol a kórház infrastruktúrája miatt nem végezhet igazán nagy műtéteket, mint akkor, ha egy nagyobb, felszerelt kórházban csupán második ember lenne. Az első esetben ugyanis nagyobb a presztízse, és több hálapénzhez juthat – mondta Kincses Gyula.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese az intézménybezárásokról úgy nyilatkozott: kevesebb kórház is elegendő volna. – Az aktív fekvőbetegkapacitások 10-15 százalékát ki lehetne vezetni a rendszerből tudatosabb szolgáltatástervezéssel, de látni kell, hogy a gazdaságossági kritérium csak az egyik szempont. A másik, hogy bizonyos ellátásokat meg kell hagyni még akkor is, ha az pénzügyileg nem mindig éri meg. Nem szabad ugyanis kapacitásokat úgy kivezetni a rendszerből, hogy egyidejűleg nem gondoskodunk alternatív, alacsonyabb szintű, olcsóbb ellátásról – mondta Sinkó Eszter. A szakértő úgy látja, egy megfelelően strukturált intézményi rendszerben a kiskórházaknak is lehet létjogosultságuk, esetükben csupán azt kell eldönteni, milyen funkciót érdemes náluk hagyni. A drágább, komplikáltabb beavatkozásokat – Kincses Gyulához hasonlóan – szerinte is kevés helyen kellene végezni, hiszen a szükséges költséges eszközöket gazdaságosan kell üzemeltetni, és megfelelően képzett szakemberekre is szükség van. – A korábbi tapasztalatok azt mutatják, ahol jelentősebb kórházi összevonásokra került sor, ott a betegek számára néhány szolgáltatás elérése nehézkessé vált, erre példa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végrehajtott szervezeti összevonás – emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen helyzeteket a jövőben mindenképp el kell kerülni.

A fővárost kell rendbe tenni

A témában több kórházigazgatót is kérdeztünk. Bodnár Attila, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója szerint a budapesti ellátást kellene rendbe tenni, mert az jelenleg a fővárosban túlságosan elaprózott, vidéken azonban nincs probléma. – Ahogy fejlődik a szakma, úgy rövidülnek az ellátási idők, így kevesebb ágyra van szükség – fejtette ki az igazgató. Példaként említette, hogy míg egy szaruhártya-átültetés 15 évvel korábban hathetes kórházi tartózkodást igényelt, addig ez ma már csupán egynapos bennfekvéssel megoldható. Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója úgy vélte, a jelenlegi ellátórendszert a rendelkezésre álló forrásokból a szakmai előírásoknak és a lakossági szükségleteknek megfelelően nem tudják működtetni. Kitért rá, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rossz, ezért az átlagnál magasabb az igény az egészségügyi ellátásra. Azt is mondta, nagyon fontos, hogy az egészségügy problémáit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, a radikális változások nem vezetnek jóra. Az igazgató hangsúlyozta: a kórházak megszüntetése nagyobb káoszt okozna, mint amekkora hasznot hozna.

Hódít a magánellátás. Elégedetlenek a magyarok az állami egészségüggyel, ugyanis átlagosan 320 ezer forintot költenek évente az ügyfelek magán-egészségbiztosításra – áll egy közelmúltbeli felmérés eredményében, amelyet egy biztosítótársaság végzett. Kiderült: tavaly 9,68 milliárd forintért kötöttek Magyarországon egészségügyi magánbiztosítást, ami 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (MN)

Vitanap. Idén többéves bérfejlesztési program kezdődhet meg, a költségvetésben 100 milliárd forintot szán erre a kormány – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere számolt be erről a tegnapi egészségügyi vitanapon a parlamentben. Kitért arra is, hamarosan eldől, hogy Budapesten egy új kórházat építenek, vagy helyette inkább három súlyponti kórházat feljesztenek és bővítik kapacitását. Ez a kijelentés azért érdekes, mert nemrég Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár arról beszélt, nem épül úgynevezett szuperkórház a fővárosban. Az MSZP és a Jobbik felszólalói szerint “életveszély”, ami a hazai egészségügyi ellátásban van. (K. Sz.)

mno.hu