Két különböző vírus egyesülése teremthette az új koronavírust

Két különböző vírus egyesíthette a genetikai anyagát, így jöhetett létre az egész világot letaroló új koronavírus – írja a The Conversation magazin cikkében Alexandre Hassanin biológus.

Ahogyan arról korábban az Origo is beszámolt, egy kutatócsoport kiderítette: a sokak által csak új koronavírusként ismert SARS-CoV-2 kórokozót nem laboratóriumban alkották meg, létrejötte természetes folyamatokra vezethető vissza. Erre két bizonyíték világított rá: a SARS-CoV-2 nagyon eredményesen kötődik az emberi gazdasejtekhez, és molekuláris váza sem hasonlítható más humán patogén vírusok szerkezetéhez.

Számos rejtély ugyanakkor továbbra is megválaszolatlan maradt. Milyen állatban jöhetett létre az új vírus? Egy hupeji barlangból, erdőből származik, netán teljesen máshonnan érkezett?

A 2019 decemberében kórházba került 41 koronavírusos beteg közül 27 fordult meg a kezdetben a járvány kiindulópontjának tartott vuhani halpiacon, ám egy későbbi tanulmány azt állította, az elsőként diagnosztizált páciens nem volt kapcsolatba hozható a szóban forgó hellyel. Az új kórokozó génállományának szekvenálása után ráadásul az is kiderült, hogy a legelső fertőzés nem is decemberben, hanem valamikor 2019 novemberében történhetett.

Mindez újabb kérdéseket vet fel a COVID-19 járvány és a vadállatok közötti kapcsolatról.

Milyen vírus a SARS-CoV-2? A genetikai vizsgálat szerint így néz ki a kórokozó

Nem sokkal a járvány kirobbanása után kínai kutatók nekiláttak a SARS-CoV-2 genomjának szekvenálásához. Kiderült, egy úgynevezett pozitív szálú RNS-vírus, ami nagyjából 30 000 bázispárból áll össze és 15 génnel rendelkezik. S-génje kulcsfontosságú, ez kódolja a vírus burkán található fehérjetüskéket.

Az összehasonlító genomvizsgálat azt találta, a SARS-CoV-2 a béta-koronavírusok csoportjába tartozik, és bár nagyon közeli rokona a 2002-2003 között pusztító SARS-CoV-nak, nem belőle alakult ki.

A SARS-járvány a kínai Kuangtung provinciában robbant ki, 29 országban volt jelen, és összesen 8098 fertőzést, valamint 774 halálesetet okozott. A SARS-CoV eredeti gazdaállata a patkósdenevér (Rhinolophus) volt, és egy cibetmacskaféle ragadozó, az álcás pálmasodró (Paguma larvata) közvetítésével került az emberbe.

Újabb és újabb koronavírusok tűntek fel

Habár a SARS-CoV mára teljesen eltűnt a Föld színéről, a tudomány azóta számos új béta-koronavírust azonosított. Közéjük tartozik a RaTG13, amit egy Rhinolophus affinis nevű denevérfajból izoláltak a kínai Jünnan tartományban. A legújabb vizsgálatok szerint a RaTG13 és az új koronavírus, azaz a SARS-CoV-2 génállománya 96 százalékban megegyezik.

2020. február 7-én jött az újabb felfedezés: egy jávai tobzoskában (Manis javanica) talált vírus 99 százalékos genetikai egyezést mutatott az új koronavírussal. Ezt az állítást aztán rövidesen felülvizsgálták, és rájöttek, hogy tévedés történt, a genomegyezés “csupán” 90 százalékos, vagyis nem a tobzoskából nyert vírus indította el a világjárványt.

Kiméra született

A helyzet természetesen, ahogy lenni szokott, nem ilyen egyszerű. A tobzoskában talált koronavírus és a SARS-CoV-2 egyik specifikus régiója ugyanis 99 százalékos egyezést mutat; ez a terület a fehérjetüskét felépítő S-fehérje receptorkötő doménje (RBD). Az RBD közreműködésével célozza meg a vírus a gazdasejtek felszínén található ACE2 receptort, hogy aztán a sejtekbe jutva replikálhassa önmagát. Ezzel szemben, ha megnézzük a patkósdenevérből nyert RaTG13 koronavírus S-fehérjéjét, a hasonlóság már csak 77 százalékos.

Vagyis míg a tobzoskából izolált koronavírus be tud jutni az emberi sejtekbe, a denevér koronavírusa nem.

A genomikus összehasonlító elemzések is arra utalnak, hogy a SARS-Cov-2 rekombinációval keletkezett, vagyis két egymástól különböző vírus – a denevérből származó RaTG13 és a tobzoskavírus – géneket cserélt egymással. Más szóval a SARS-Cov-2 egy kiméravírus.

Ez a rekombinációs mechanizmus nem ismeretlen, hasonlóképpen jöhetett létre a SARS-CoV is. Ahhoz, hogy a rekombináció végbemenjen, a két genetikailag különböző vírusnak egyetlen gazdaszervezetben kell találkoznia.

A két legnagyobb kérdés jelen pillanatban, hogy mi volt ez a gazdaszervezet, és milyen körülmények között valósult meg a sorsdöntő géncsere.

A tudósok jelenleg is keresik a válaszokat.

/www.origo.hu/