Közzétette - Kategória - Beregi és magyar népszokások, Hazai népszokások, Jeles napok, Külföldi népszokások, Népi hagyományok

Karácsonyfa állítás


A karácsonyfát a pogány hagyományokban a termőág, zöldág  házba vitele, a ház és annak  kör nyékének örökzöld ágakkal díszítése előzte meg  (pl.: fagyöngy, rozmaring ág, kökénybokor ága), mely szokást már a kelták is ismerték.

Endrődön is Borbála – napkor (december 4-én) vízbe tették a meggyfa, orgona, leanderfa fagyöngy, rozmaring , kökénybokor ágat, amely karácsonyra kivirágzott. Ez volt a karácsonyfa.

Gerendára függesztették fel az ágat, majd feldíszítették: mézesbábbal, szalmafigurákkal,  piros almával, aranyozott dióval. A szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet, a gyümölcs a bőséget és egészséget jelképezte, a dióról pedig azt tartották, hogy elűzi a rontást.

A karácsonyfa a karácsony mai, közismert jelképe.  Kutatások szerint a karácsonyfa állítást protestáns eredetű és hazánkba a Bécsi Udvar közvetítésével jutott el. Egyes források szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát.

Karácsonyfa állítás

A magyar paraszti életben a karácsonyfa állítás csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle.

Arról is találtak feljegyzéseket, hogy az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. Egyesek szerint a pirossal díszített fenyő az életfát, a természet megújulását, folytonos körforgását szimbolizálja.A fa alá gyakran egy a Szent Családot ábrázoló képet, vagy egy kis bábúkból összeállított betlehemet helyeztek el.
A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

/A fotó az Endrődi Szent Imre templomba készült 2013. december 24-én/

Régen Endrődön nem volt szokás az ajándékozás „ Nekünk semmi nem vót karácsonykor, de úgy örűltünk, hogy nagyon. Az ünnepnek, magába az ünnepnek. – Jaj, a Kisjézuskát meglátjuk a templomba! – illyennek örűltünk. Tudtunk örűlni, vártuk a karácsonyt… kíszülődtünk a betlehemre.
Édesapám faragta a jászojt, a Kisjézust, szülém az angyalnak csinálta a tuhát, bunda kelett, csillag a háromkirályoknak.
Akkor azt elindútunk… egyik vitte a betlehemet. Olyan kis templomszerű vót, meggyútotta benne a gyertyát, mi akkor néztük a figurákot. Sárbú vótak ezek az állatok: a bárány, a szamár. Vót, akinek kép is vót benne, kis képeken a Kisjézus jászojban, Szent József, meg Szűz Mária. Kukucskáltunk bele, meg hallgattuk a verset, meg az éneket.
Bekopogtunk: – Adnak-e a Kisjézuskának szállást? – Gyertek, fiaim! Akkor oszt bementünk, de mán a bemenetel is játék vót… „ (Endrődi füzetek 1.)
alt
Karácsonyi asztal
A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy akárcsak a közelébe helyezett tárgyaknak különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány.
… Karácsony bötjin édesanyám behozott az asztal alá egy kosárba árpábú, kukoricábú, búzábú… hogyha Jézuskának a jószágai gyünnek, hát egyenek… , hogy minden legyen [teremjen jövőre]. …,hogy áldva legyen élelmünk, a joszágho meg szerencse legyen. Ezek vótak január hetedikéig . Egy kis marékkal szénát, zabszalmát… odateszi. Szépen megágyazott,… hogy a Kisjézuskának adjunk szállást.”
A karácsonykor használt ünnepi abroszt később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták., hogy a termés bő legyen és a kenyér is megkeljen.
„… Karácsony bötjin édesanyám behozott az asztal alá egy kosárba árpábú, kukoricábú, búzábú… hogyha Jézuskának a jószágai gyünnek, hát egyenek… , hogy minden legyen [teremjen jövőre]. …,hogy áldva legyen élelmünk, a joszágho meg szerencse legyen. Ezek vótak január hetedikéig . Egy kis marékkal szénát, zabszalmát… odateszi. Szépen megágyazott,… hogy a Kisjézuskának adjunk szállást.” (Endrődi füzetek 1.)


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük