Kamalduli remeteség (Majkpuszta, Oroszlány) a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége. Európa-szerte kuriózumnak számít, a tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló barokk műemlékegyüttesben fogadott némaságban éltek a szerzetesek 250 évvel ezelőtt.
A Vértes erdeiben két nagyon érdekes és izgalmas műemléket kerestem fel vendégeimmel a múlt héten. Csákvár és Tata között helyezkedik el Majk, a 17 házból álló barokk műemlékegyüttes, mely a Kamalduli remeteség otthona volt. Erdők között, tavak mellett, ősi szakrális (természetfeletti) erők találkozási pontjánál helyezkedik el, és szépsége kuriózumnak számít. A premontrei prépostság helyén Eszterházy József alapította 1733-ban, a némaságot fogadott kamalduli, fehér csuhás szerzeteseknek. Köze volt a Rákóczi szabadságharc utáni lázadásnak a némaság megfogadásához, talán tiltakozásként. A házacskák arisztokrata családok adományaiból épültek fel, címereik ma is megtalálhatóak a homlokzatokon.
A kamalduli rend története
A rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (később Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, mint Campo Malduli nevű remeteséget. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. „Fehér barátoknak” is nevezték őket, ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, ezt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Egymással nem kommunikálhattak, és nem érintkezhettek a külvilággal sem.
A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk.
Magyarországon a XVII. században telepedtek le a kamalduliak. Az ismert alapítások sorában a majki remeteség a negyedik, egyben utolsó is volt. (Az első kamalduli remeteséget a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították 1691-ben. A Sopron vármegyei Lánzsér váránál lévő remeteséget 1700-ban alapította Esterházy Pál herceg, nádor, a remeteség 12 lakással épült meg. A Szepes vármegyei Lechnic-en 1710-ben alakult meg a remeteség.)
Kamalduli Remeteség
A cellaegyüttest, templomot és apátsági épületet tartalmazó remeteség a némasági fogadalmat tett kamalduli rend ősi reguláinak megfelelően épült barokk stílusban 1733-1769 között F. A. Pilgram tervei alapján.
A zárt kerítéssel körülvett térségben szabályos rendben sorakoznak a fehér falú, piros cserepes remetelakok. A középpontban felépült templomnak ma már csak a harangtornya áll. Az épületegyüttest a remeteség főépülete zárja. Itt volt a perjel rezidenciája, a közös ebédlő, valamint a vendégek és átutazók számára szolgáló vendégszobák. A remetelakok, „cellák” az alapítók címerét viselik homlokzatukon, a szerzetesek tevékenységüket a Nap járásához igazították. Napjainkban a cellákat apartmanként hasznosítják. A gyönyörű környezetben nyaranta hangversenyeket, programokat rendeznek.
A barátlakások belső térbeosztása célszerű volt, kényelmet biztosított használójának. Minden lakás négy helyiségből állt, melyek tágas folyosóról nyíltak. A pihenést szolgáló hálószoba, a munkavégzéshez szükséges műhely, az élelmiszer és egyéb anyagok tárolására alkalmas kamra és a hitélet gyakorlásához szükséges kápolna találhatók a házakban. A kápolnák kicsinyített templomok voltak, minden szükséges kellékkel ellátva. Oltárok, oltárképek, díszes freskók vették körül az elmélkedő, ájtatoskodó szerzeteseket. A szomszédos lakásokat magas kőkerítés, fal választotta el egymástól. A szomszédok nem láthatták egymást, egymással szót nem válthattak.
A majki tó feletti Mária kápolna már réges-rég megvolt, még a szerzetesek is oda jártak imádkozni, amíg nem volt saját templomuk. De a remeteségben később templom is épült, majd kolostor. Később Eszterházy vadászkastély épült mellette, ami a háború után posztó manufaktúraként, majd iskolaként működött. Gyönyörűek az egykori refektóriumban (ebédlőben) látható freskók, körbe lehet járni a felújításra váró kastélyt, melynek falán a lengyel kamalduli remeték fotókiállítása látható. Csendre, áhítatra hívja az embert a képekből arcokból áradó nyugalom, ami a mai embernek annyira hiányzik.
A gyógyító energiák amik a radiológusok szerint a dupla Szent-György vonalak itteni kereszteződésének találkozása miatt árad a földből, talán lassacskán érezhető bennünk is, ahogy körbe járjuk a területet. Ma múzeumnak van berendezve az egyik házacska, az egykori remeték életét hitelesen megmutatva. 70 m2-es házaikban kis kápolna, műhely, háló és tisztálkodó hely is volt. Évente kétszer három napot szólaltak meg, Karácsonykor, és Húsvétkor. Akkor elhagyták szállásukat, és összegyűltek a családdal, egymással beszélgetni. A kiszolgáló személyzet adta be nekik egy kis ablakon keresztül az élelmet. Ha segítségre szorultak, gyertyát tettek az ablakba, azzal jelezték. Kis kert is tartozik a házakhoz, melyben gyógynövényeket termesztettek. Most is tele van velük a kert, illatoznak, érezzük jótékony hatását.
A többi kis házat csendre, nyugalomra, kirándulásra vágyó turisták vehetik ki szállásként. Megnéztünk olyat is, nagyon puritán, de igényes a berendezés, két szoba, konyha, fürdő, és a régi csodaszép kápolnában az étkező. Kellemes, nem túl drága szállás. A belépő nem drága, a kis boltban szép könyvjelzőket, levendulás zsákocskákat, képeslapokat lehet vásárolni.
A remeteség csak idegenvezetéssel látogatható, ami minden egész órában indul (az utolsó időpont: 17 óra).
forrás: www.vendegvaro.hu, www.majkikolostor.hu,
| Geocaching adatok
Majkpuszta (GCMajk) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
