Az államtitkár elmondta: a szakgimnáziumokkal kapcsolatban arról van vita, hogy a szaktárgyak hallgatása témájában és az érettségitantárgyakra vonatkozó óraszámokban hogyan lehet kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen a gyereket „heti 60 órás oktatásra kényszeríteni”.
A szakmaváltás lehetőségei
A munkacsoport szerint a szakmához tartozó természettudományi alaptárgyakból fontos, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni, a harmadik és negyedik osztályban pedig legyen még egy természettudományos alaptárgy, amelyet szintén nagyobb számban tanítanak. Kilencedik osztályban egy integrált, természettudományos tárgyat javasolnak bevezetni, amely nem egy tudományág megismertetését, hanem egy természeti jelenség többoldalú megközelítését jelenti – magyarázta az államtitkár. Szerinte „ha ezt a három elemet összerakjuk, alkalmas arra, hogy valaki egyetemre menjen”.
Mint mondta, ha valaki úgy gondolja, hogy gépészeti gimnázium helyett vegyészetibe járna, s első két évben nem tanult kémiát, elmehet vendéghallgatói státusba a szakképzési centrumon belül – mondta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy ezt a tanuló hogyan egyeztetheti össze az órarendjével, azt felelte, az iskolák tudnak erre megoldást találni.
Az államtitkár szerint a pedagógusoknak nem kell félteniük a munkahelyüket, a szakgimnáziumokban sem fog lényegesen változni az óraszám, de ha mégis, akkor „a tankerületi központok várják szeretettel őket, mert a gimnáziumokban ezen a területen pedagógushiány mutatkozik”.
Arra a kérdésre, hogy az integrált természettudományos tárgyat hogyan fogják szeptembertől tanítani, Palkovics László azt mondta, jobb lett volna, ha ez a tantárgy ki van dolgozva, megvannak hozzá a tankönyvek, de – mint fogalmazott – ez egy lehetőség a szakma számára, hogy mondja meg, hogyan szeretné ezt tanítani. A politikus szerint az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozása a tanárok feladata lesz.
Oktatási taó
Az államtitkár az oktatás finanszírozásáról kiemelte: az oktatás jövő évi költségvetése 270 milliárddal nagyobb, mint az idei. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a 2015-ös adótörvényeknél azt javasolták, hogy a taóhoz hasonlóan lehessen a felsőoktatási intézményeket támogatni.
Akkor a költségvetés nem biztosított erre lehetőségeket, viszont ha egy vállalat egy felsőoktatási intézménynek ad támogatást, akkor ennek ötven százalékát levonhatja a társasági adójából. „Az irány jó, a nagyságrendje még nem igazán. Mi azt javasoljuk, hogy a teljes összeget le lehessen vonni” – jelentette ki. Hozzátette: „erősen támogatja”, hogy ezt kiterjeszthessék a köznevelésre, és egy vállalat támogathasson iskolát vagy tankerületi központot.
30 perc tananyag, 15 perc foglalkozás
Palkovics László a 30 perces tanórákkal kapcsolatban hangsúlyozta: oktatáskutatók szerint adaptívvá kell tenni az órának a hosszát, „csak ezt nem lehet két hónap alatt lezongorázni”, a szakértők most azon dolgoznak, hogy ez hogyan jelenjen meg a 2018-ban bevezetendő Nemzeti alaptantervben. Hozzátette: a 30 perces tanóra lényege, hogy annyit követeljenek meg a gyerekektől és a tanártól, amennyit 30 perc alatt el lehet végezni. A kicsengetés ugyanúgy 45 perc után lesz. A maradék 15 percben a tanítók nem a tananyagot oktatják, hanem a gyerekek igényeihez szabott foglalkozásokat tarthatnak – jegyezte meg.
