Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Jön a vásárlók által is várt nagy szigorítás: kötelező lesz megjavítani a bekrepált elektronikai eszközöket


Az Európai Unió jelentős környezeti terhelést hárítana el, miközben komoly könnyebbséget adna mindazoknak, akik valamilyen háztartási elektronikai eszközt használnak. A javításhoz való jog keretrendszere nem tökéletes és nem is végleges, de az biztos, hogy eurómilliárdok forognak kockán.

Két évük van az Európai Unió tagállamainak, hogy beépítsék jogrendjükbe a július végén jóváhagyott direktívát, amely előírja az unió polgárai számára a javítás jogát. Régóta ismert probléma, hogy elsősorban a háztartási elektronikai eszközöknél vagy épp mobiltelefonoknál, hogy ha az adott berendezés elromlik, pláne ha mindez a nem túl hosszú garanciális időn túl történik, akkor a fogyasztó pórul járt, és ennyi volt a történet.

A forgalmazó legfeljebb kisebb vagyonokért nyújt szolgáltatást, tudatosan abba az irányba ösztökélve a felhasználót, hogy “engedje el” a bedöglött eszközét, és helyette vegyen inkább egy újat.

Az Európai Bizottság által elérhető becslések szerint jelenleg évi 35 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik az EU-ban, valamint évi 261 millió tonnányi káros anyag kibocsátás keletkezik az elektronika eszközök idő előtti selejtezéséből. Az elektronikus szemét mennyisége nő a leggyorsabb ütemben világviszonylatban is, és mindössze 15-20 százalékra becsülhető az újrahasznosítási arány.

A gazdasági kár is jelentős, a fogyasztók összesen nagyjából évi 12 milliárd eurót veszítenek azzal, hogy meghibásodott készülékeik helyett újat vesznek a javítás helyett.

Az uniós becslések szerint a direktíva sikeres bevezetése egy 15 éves időkeretre vetítve 18,5 millió tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 1,8 millió tonnányi nyersanyagot takarít meg, és 3 millió tonnával kevesebb lesz a szemét is. Ugyanezen az időtávon egyúttal 15,6 milliárd eurót spórolhatnak meg az eladók és a gyártók, a legjobban a jelenleg gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók járnak, akiknek 176,5 milliárd euróval maradhat így több a zsebükben. Deklarált cél, hogy a javításra koncentrált ipar is gyorsabban fejlődjön, itt 4,8 milliárd euró többletberuházást várnak az új szabályrendszer hatálybalépésétől.

Változnak az erőviszonyok

Az uniós direktíva a fogyasztóknak is szól, őket is arra ösztönözve, hogy elromlott háztartási eszközeiket inkább javíttassák, minthogy újat vegyenek, de a legtöbb változás az eladói oldalt érinti, felülírva több olyan gyakorlatot, amit egyoldalúan élvezhettek eddig erőfölényük miatt.

Eleve meghosszabbítja az új szabályrendszer a kötelező jótállást egy évvel, és a gyártóknak akár 5-10 évvel a vásárlás idejét követően is biztosítani kell a javítást szolgáltatásként. A jótállási időszakban a javítást ingyenesen kell biztosítani, közben a fogyasztónak cserekészüléket kell biztosítani, lehetőség szerint szintén felújított készülékek formájában

A direktíva nagyban korlátozza a gyártók és forgalmazók eddigi gyakorlatát, hogy csak az általuk gyártott alkatrészeket tartják elfogadhatónak, vagy szoftveres úton zárnak ki mások által gyártott alkatrészeket, illetve elutasítják a fogyasztói igényeket, ha az adott berendezést már valaki korábban javította. Az új szabályok ezzel nagyban megnyitják a terepet harmadik feleknek.

Ez a vita az Egyesült Államokban is több problémás szempontot felvet, lévén a háztartási eszközökön, vagy okostelefonokon rendszerint szabadalmi jog által védett szoftverek futnak, ezért is írja elő a gyártó vagy a forgalmazó, hogy csak bizonyos beszállítók végezhetnek javításokat az általa előállított eszközökön.

A mostani uniós irányelv szerint ez az érv nem üti meg az ingerküszöböt. A gyártónak gondoskodniuk kell alkatrészekről, olcsón és észszerű időn belül, noha az utóbbi elvárásokat rugalmasan kezeli egyelőre a direktíva. Érdekesség viszont, hogy a harmadik fél által gyártott komponensek esetén külön kiemeli a 3D nyomtatással előállított darabokat, amikkel le lehet csökkenteni a beavatkozás mértékét, ha az adott meghibásodás egy kisebb alkatrésznek tudható be, és így nem kell például lecserélni egy egész áramköri lapot. Előírás egyben, hogy a gyártó nem tilthatja meg használt alkatrészek használatát a javításhoz.

A javítások népszerűsítése érdekében a tagállamoknak is üzemeltetniük kell majd valamilyen formában tájékoztató, összehasonlító felületeket, hogy az érintett felhasználók megalapozott választásokat tudjanak hozni, megtalálják a hozzájuk legközelebbi javítóműhelyt, használt cikk értékesítő helyeket vagy épp a működésképtelen berendezések felvásárlására specializálódott szolgáltatókat. Ezeken a platformokon szintén fel kell tüntetni, hogy az értékesítők milyen áron és milyen időtávra vállalják a javítási munkálatokat.

Elvárás továbbá a tagállamokkal szemben, hogy saját hatáskörben legalább egy intézkedéssel tegyenek a javítások népszerűsítése érdekében. Ez a bizottsági tájékoztatás szerint lehet egy kuponrendszer, információs kampányok, képzések, vagy a közösségi javítóműhelyek támogatása.

Kell még csiszolás

A kérdésben aktív különböző lobbiszervezetek mindenképp üdvözlendőnek tartják a direktíva irányát, de több hiányosságra is panaszkodnak.

A Right to Repair ernyőszervezet, amelynek 100 civil és piaci tagja van 21 országból több problémát is kiemelt. Ilyen a “guminyelvezet”, például nincs definiálva pontosan, hogy mit jelent az „észszerű” időtáv, ami alatt egy elromlott eszközt meg kell javítani, és úgy látják, a szövegezés amúgy is számos kiskaput hagy nyitva.

Szintén problematikusnak tartják, hogy jelenlegi formájában a direktíva túl szűkre szabja azokat a gyártókat és termékköröket, amelyekre a hatálya kiterjed. Ehhez hozzátartozik, hogy az EU illetékesei külön kiemelték, hogy a későbbiekben a direktíva hatályát bővítik, ha szükséges.

Ugyancsak képlékeny egyelőre, hogy a jóváhagyott irányelv szerint létrejön egy európai tartóssági szabványrendszer az unióban, emellett kötelezhetik majd el magukat a piaci szereplők. Az még bizonytalan, hogy mindez mit jelent és mit tartalmaz pontosan.

Féltik vevőiket a gyártók

A javított vagy felújított eszközöknek már eddig is jelentős piaca volt, legyen szó használt mosógépekről, javított laptopokról, emellett az egyik legnagyobb hazai mobilszolgáltató is kínál felújított készülékeket a kínálatában.

Sok gyártó azonban nem túl lelkes a kötelező javítás miatt, lévén számár könnyebb és gyakran kifizetődőbb, ha a vevő a bedöglött eszköze helyett vesz egy újat, a régit pedig “nemes egyszerűséggel” kidobja.

Budapest nyolcadik kerületében egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy meghajlott háztartási berendezéseiket, ruháikat, számítástechnikai eszközeiket hozzáértők önkéntes alapon helyrepofozzák. Ez a Repair Café a Teleki téren, ahol sok ember nyújtja a szakértelmét, egyszerűen azzal, hogy megszerel másoknak dolgokat.

És mindez tovább szeretne nőni. Gégény Noémi, a kezdeményezés főnöke kérdésünkre elmondta, bőséggel vannak további ambíciók: a nyolcadik kerületben, Budapest nem feltétlenül legvagyonosabb környékén nagy szükség van az eszközök feltámasztására, ezért is beszél szívesen arról, hogy jöhet több eszköz, jöhet több adomány, és szeretettel várják a hozzáértő önkénteseket is.

Gégény Noémi nem kezdő a szociális kezdeményezések terén. A kétezres évek elején, maga is érintett szülőként és gyógypedagógusként egyik alapítója volt a Para Fitt Egyesületnek, amely értelmi sérült és autista gyerekek, fiatalok testi-lelki rehabilitációjával foglalkozik. Kezdetben az úszáson, hidroterápián keresztül segítettek, később ez újabb sportágakkal, szabadidős programok szervezésével és lebonyolításával egészült ki a fogyatékos gyerekek és szüleik számára.

Végre valami újrahasznosul

Innen látszólag messze esik kishibás porszívók és turmixgépek szerelése. Mint Gégény Noémi elmondta, kezdetben, bő négy éve a műanyag újrahasznosításából indultak ki, ez most is jelentős része a műhely működésének. A reciklált műanyagból mindenféle egyedi tárgyakat készítenek – arról magunk is meggyőződhettünk, milyen műalkotásokat lehet kihozni néhány palackkupakból.

tt azonban nem álltak meg.

Európában is trenddé vált, hogy a használati tárgyakat nem cserélni, hanem szerelni érdemes, olyannyira, hogy nemrégiben az Európai Unió is elfogadott egy jogszabályt, amely megerősíti a fogyasztók jogát.

A nemrég elfogadott irányelv látszólag evidens dolgokat vár el, amelyek mégis, mintha elfelejtődtek volna – vagy legalábbis a szervizek igyekeznek úgy tenni. Az új szabályok értelmében a gyártóknak időben és megfizethető áron kell gondoskodniuk a meghibásodott termékek javításáról. A garanciális időszakon belül megjavított termékekre további egy évvel meg kell hosszabbítani a jótállást, a jótállási idő lejárta pedig nem menti fel a gyártókat: azon túl is kötelesek lesznek megjavítani bizonyos közhasználatú háztartási készülékeket, ha azok még javítható állapotban vannak, így például a mosógépeket, a porszívókat, sőt az okostelefonokat is. Ha pedig egy adott cikket mégsem lehet megjavítani, első körben felújítottat kellene ajánlani helyette.

Van, ahol ezt azért tartják fontosnak, hogy ezzel kevesebb hulladék maradjon a végére, van, ahol inkább a spórolás a fő szempont – Budapest 8. kerületének nem a legelegánsabb részén, a Teleki téren vélhetően mindkettő fontos.

A Repair Café jellegű kezdeményezések pedig azt érik el, hogy meg lehessen javítani egy berendezést. Olyanokat és olyan hibával, amelyeknél jó eséllyel egy márkaszerviz elhajtaná a fogyasztót, mondván: itt régebbi darabokról van szó. És valóban: ezekre már rég nincs garancia, de kis javítás után még működhetnek.

Csak az alapján, amit magunk is láttunk, lehet szó egy porszívóról, laptopról, egy bicikliről vagy akár egy átalakításra váró ruhadarabról. Mind szerelhető.

Megszerelni az őskort

A Rakéta porszívó már lehet, hogy sokaknak kiesik a spektrumából, ez már egy lecsengett idő műszaki alapvetése. A rutinos műszerész viszont megoldja, megszereli egy pogácsáért, ha baj van vele. Mi megnézhettük, ahogy odaforrad a drót, és mindjárt szívni kezd a Rakéta.

Az eredeti ötlet Hollandiából jön, Gégény elmondása szerint az ottani – egyébként szabadon alkalmazható és több országban alkalmazott – modellből is sokat merítettek. A nyolcadik kerületben szembejött a lehetőség, hogy kialakítsanak egy műhelyt, kedvezménnyel, így lett a Teleki tér egykori kaszinójából a Repair Café. A kezdeményezést az önkormányzat is támogatja, így alighanem megnyugvással konstatálják a legutóbbi választási eredményeket.

Gégény elmondása szerint jelenleg egy 3 éves megállapodásban vannak a költségvetésüket tekintve a fővárossal. A szükséges eszközök költségeit az eredeti pályázásnál meg tudták becsülni, a gyakorlat azonban sok mindent felülír, jelenleg épp az átcsoportosításokon dolgoznak.

Ha a céllal szimpatizáló vezetése is lett a helyi önkormányzatnak, a számlákat ki kell fizetni. A költségek alakulása viszont nehezen kalkulálható, ezért is szeretnének módosítást a szerződésükben. Csak egy példa: annak megkötésekor még nem lehetett tudni, mennyire megszaladnak majd a közüzemi kiadások.

Megszereled?

Lelkes önkéntesekből mindenesetre nincs hiány. Ottjártunkkor beszélhettünk meglett műszerésszel, aki épp a Rakéta porszívót szerelte, informatikussal, aki ősi laptopot hozott életre, vagy épp Klaudiával, aki a varrás szakértője. Sőt, magunk is vittünk egy régóta nem működő kávégépet: történetesen a terep specialistája akkor jelentkezett munkára először, és rövid idő alatt megszerelte a berendezést, és még jótanácsokkal is ellátott, pár év így talán még benne lehet a gépben.

Pedig nem unatkoznak a szerelők, Gégény is jó szívvel fogadja az elismerő szavakat, vagy épp szervezi le, hogy valakinek legyen egy passzoló cipője, mert ez is része a műhelynek. Ezt magunk is megtapasztaltuk, amíg beszélgettünk, és amíg vártuk, hogy elkészüljön a gépünk.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük