Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák, Gazdaság, Közélet

Így húzzák ki a betegséggel a zsebünkből a pénzünket


Illsuztráció

Illusztráció

Az Azénpénzem.hu tapasztalatai szerint nem is annyira finoman gyakorolnak nyomást az egészségügyi gondokkal küszködőkre, hogy a tb helyett inkább a magánellátást vegyék igénybe. Nem véletlenül tolódik tehát az egészségügyi kiadások aránya az államtól a magánszemélyek felé.

Még időpontot kérni is csak bő két hónap múlva lehetséges – mondták egyik olvasónknak, akinek hasi ultrahangot írt elő orvosa. Hozzátették azonban, hogy magánellátás keretében egy hét alatt túljuthat a dolgon. Bíztatóan megjegyezték még, hogy a vizsgálatot ugyanaz végzi. A különbség „csak” annyi – jegyezzük már mi meg –, hogy míg az állami ellátás nem kerül külön pénzbe, az ultrahang vizsgálatért 10-25 ezer forintot kérnek el, helytől és bajtól függően. (A CT és az MRI 20 ezer forinttól indul, de akár meg is haladhatja a 100 ezret.)

Nem egy olyan jelzést kaptunk (és hát a szerkesztőség tagjai, családjuk és ismertőseik is ebben az országban próbálnak életben maradni), ami azt mutatja: nem is annyira finoman gyakorolnak nyomást az egészségügyi gondokkal küszködőkre, hogy a tb helyett inkább a magánellátást vegyék igénybe. Jó pénzért. Például egy kertésznek bőrbetegséggel kapcsolatban kerek-perec közölték, hogy mire az állami ellátásban megkapná a kezelést, már „le is mondhatna a kezéről”. A gyorsaság neki 25 ezer forintjába került, de még nem tudni, végül mennyit mutat a számláló. Komolyabb probléma esetén már nem tíz-, sokkal inkább százezrekben mérhető a szükséges kiadás.

Sokan egyszerűen nem tudnak miből fizetni

Mindez egybecseng a Friedrich Ebert Stiftung, a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén bemutatott tanulmány tartalmával. Már a 30 százalékos magánfinanszírozási arány is családi tragédiákhoz vezethet a legelesettebbeknél, és egyáltalán nem szolgálja a társadalmi esélyegyenlőséget – idézte a nemzetközi világszervezet, a WHO ajánlását Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a Napi.hu ismertetése szerint.

Például a csehek a teljes egészségügyi kiadás 85 százalékát költik állami egészségügyre közpénzből, nálunk viszont ez az arány már 64-66 százalékra csökkent. Kutatói szemmel nézve nincs olyan terület, amely ne a nemzetközi mezőny (benne a V4-ek) sereghajtói közé sorolná Magyarországot – összegezte az elemzés megállapításait készítője, Udvardi Attila.

A CIG Pannónia Életbiztosító nemrégiben végzett kutatása szerint egy nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést. Minden nyolcadik válaszadó 1-50 ezer forint közötti összeget tett félre, és ennél még kevesebb, csupán 8 százalék, aki egy 50-100 ezer forintos kiadásra felkészült lenne. Egy ennél is magasabb összeg kifizetésére (100-200 ezer forint) viszont csakis minden huszadik kutatásban résztvevő lenne képes.

Az első védvonal is egyre inkább elesik?

Tapasztalataink szerint az is nagy baj, hogy hiányzik egy olyan orvos, aki összességében tudná megítélni a helyzetet. A magánellátások többsége ugyanis erősen szakosított, a szervezet egy-egy területével (és nem egészével) foglalkozik. Hiába csináltat meg valaki jókora összegért több (például a hasi területet érintő) vizsgálatot, ha nincs, aki az eredményeket egyben át tudná tekinteni. Erre jó lehetne a háziorvos – ha lenne.

A már említett tanulmányban idei adatok alapján foglalkoznak a háziorvosi helyzettel is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nyilvántartása szerint 2019 februárjában Magyarországon összesen tartósan 344 háziorvosi praxis volt betöltetlen. A helyzet a GKI elemzése szerint leginkább Észak-Magyarországon kritikus, ahol egy körzethez több település is tartozhat, emiatt pedig rengeteget kell utazni az alapvető orvosi ellátásért. Ez azt jelenti, hogy sokkal több településen ütközik akadályba az ellátás.

A helyzet Budapesten is romlik. A VII. és a VIII. kerületben már kettő, a XX. kerületben három praxis betöltetlen. A gondok növekedését vetíti előre, hogy csekély számban szakvizsgáznak háziorvosként, miközben a működő praxisokban az egészségügyi állomány kiöregedett, a következő tíz évben várhatóan végleg nyugdíjba vonul.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük