_VN_a bereg szive_fekv_kk tourinform vasarosnameny beregi bringasok

Szilva Termál- és Wellnessfürdő | 4800 Vásárosnamény, Beregszászi út 1/b.| Tel./fax: 06-45/470-180

3400x800_fit_Banner_szilvafurdo_1 beregi copy értéktár copy
Locsolás (2)

Fotó: internet

A régi húsvéti szokások már kihalóban vannak, de azért még néhány elemét megtalálhatjuk ebben a rohanó világban is. Ha nem is az egész falu leányait, de a rokonságban lévő leányokat azért meglocsolják a fiúk.

Az óvodákban és az iskolában is készítenek néhány húsvéti dekorációt a gyerekek az ünnepre készülve. A piros tojások helyett már csokitojásokat kapnak a fiúk és vicces locsolóversek sorát olvashatjuk az interneten is.

Húsvét régen a Beregben (2)

Fotó: internet

Manapság már csak kevés férfi tartja magát a hagyományhoz, és kel útra húsvéthétfő reggelén, hogy az ismerős hölgyeket kölnivel permetezze. Ráadásul sok nő ki nem állhatja az orrfacsaró pacsulikat, pedig ez mind semmi ahhoz képest, amit nagyanyáink egykor kiálltak a húsvéti locsolkodás kapcsán. Ismerkedjünk hát meg a locsolkodás szokásaival és eredetével!

A legtöbb húsvéti népszokás mára már “kihalt”, de egyes helyeken még őrzik a hagyományokat, és vannak olyan helyek is, ahol a túrista csalogatás kedvéért tartják.

Régen mindenütt hozzátartozott az ünnepi szokásokhoz a határkerülés, a tűz-, étel-, és víz szentelés, a passiójátékok, a zöld ág ajándékozása, a locsolkodás, a tojásfestés.

Húsvét régen a Beregben (8)

Fotó: internet

A fiúk bokrétával a kalapjukon csoportba verődve elindultak, felkeresték a lányos házakat az egész faluban és megöntözték a leányokat, hogy ne hervadjanak el, egészségesek és szépek legyenek egész évben. Természetesen akkor még vízzel öntöztek, sokszor egyenesen vödörrel a kútból húzott hideg vízzel (nem lehetett kellemes), később már szódavizes üvegből. Verseket és mondókákat is “előadtak” és zöld ágat ajándékoztak a kiszemelt leánynak.

Húsvét régen a Beregben (7)

Fotó: internet

Ezért cserébe a lányok megvendégelték őket és hímes tojást ajándékoztak a fiúknak. Gyönyörű pirostojást festettek, régen még az otthoni természetes anyagokat felhasználva, mint pl a vöröshagyma, vagy a dió zöld héja, és ezek levével festették meg a tojásokat. Különböző technikákkal díszítették a tojást, pl. leveleket illesztettek a tojásra, úgy festették meg, így a levél helye világos színű maradt. Vagy a gyertya viaszával mintát rajzoltak a tojásra, amit a festék nem fogott be, így az a minta kirajzolódott a tojáson. Mi is, a húgom és én, festettünk ilyen módszerekkel tojást gyermekkorunkban.

Húsvét régen a Beregben (10)

Fotó: internet

Idővel megjelentek a tojásfestékek és mindenféle kreatív tojások születtek a lányok keze alatt. Már művészeti alkotásokról is beszélhetünk. Megtalálhatóak a táj jelképek is a tojásfestésben: kalocsai mintás, matyó hímzéses tojások, és még egy művészi szintet képvisel a tojáspatkolás.

Húsvéti locsolás

Ennek az egész ország területén ismert népszokásnak az eredete messzi korok világában gyökerezik, amikor őseink a víz megtisztító és megújító erejében hittek, s ez a szokás a mai napig megmaradt.

A locsolkodás eredetének egyházi magyarázata egyrészt a keresztelésre utal, másrészt pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Az ifjú legények, gyermekek locsolkodása vízzel, kölnivel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű népszokás, mely falvakban és városokban egyaránt ismert. Bár a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodásnak leginkább csak Közép-Európában jutott kiemelkedő szerep.

Húsvét régen a Beregben (9)

Fotó: internet

A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére. Egyes helyeken a népszokáshoz híven a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, és egész vödör vízzel leöntötték, nehogy kelések keletkezzenek a lányokon. Más régiókban szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel pedig az előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, tojásrántottát készítettek, amit el is  fogyasztottak. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért, ezután elindultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, amelyik „szerencsétlent” azonban megtaláltak, annak nem volt menekvés: a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet.

Húsvét régen a Beregben (26)

Fotó: internet

A legényszámba nem vett fiúk először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul 8–10 hímes tojást kaptak. Ezután a rokonok, szomszédok lányait locsolták meg. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján személyesen vagy leánypajtásaikkal elküldött tojásokkal viszonozták.

Korábban tradíció volt az is, hogy csak azt a lányt lehetett meglocsolni, aki már eladósorba került. Az a fiatal lány, akit senki sem locsolt meg, „elhervadt”, míg aki bőrig ázott, igencsak kívánatos feleségjelöltnek számított. Húsvéthétfőn nem csak a nőkről, hanem a férfiakról is kiderült, melyikük kelendő igazán, ugyanis a hímes tojás ajándékozása előtt a lányok virágot tűztek választottjuk zakójára. Az a fiú, akinek a legtöbb és legszebb virág díszelgett a kabátján, ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett.

Húsvét régen a Beregben (6)

Fotó: internet

Régi hagyományok szerint a húsvéthétfőt követő kedden a lányok locsolták a legényeket. A húsvéti locsolás e módja azonban a két világháború között sajnos megszűnt.

A húsvéti locsolás módját illetően számos változat ismert a vödörrel való öntözéstől a vízipuskán át a szagos vízig. Míg korábban igen nagy hagyománya volt a locsolkodásnak, addig napjainkra egyre inkább csak a kisebb-nagyobb falvakra jellemző a tradíciók tisztelése.

Húsvét régen a Beregben (18)

Fotó: internet

Húsvéti korbácsolás

Néhány vidéken a locsolkodás mellett a lányokat meg is vesszőzték, általában fűzfavesszőből font ostorral, hogy egész évben elkerülje őket a betegség.

Előfordulását a Dunántúlról ismerjük.  A korbácsot készíthették 4, 6, 8, 9 szálból. Korbácsfonás előtt egy szál vessző vastagabb végét késsel bevágták, majd a hüvelykujj körmével végighasították. Hogy hajlékonyabb legyen, a kés élével kikaparták a kettéhasított vessző belsejét. Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabb végeiket pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel betekerték.

Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesszőket. Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúk számra édesapjuk vagy nagyapjuk fonta a korbácsot. A sibának nevezett négyszögűre font korbáccsal a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a lányokat, közben ezt mondogatva:

Keléses ne légy,

Bolhásos ne légy,

Esztendőre frissebb légy!

A lányok a sibára szalagot kötöttek, majd általában borral vagy piros tojással kínálták a legényeket.

A húsvéti tojás eredete

A tojás az életnek, újjászületésének, a termékenységnek legősibb, archaikus jelképe. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más fölfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, a belseje az Újszövetséget jelképezi. Piros színe pedig Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet.

A tojások színezése, díszítése régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit is adhatja, mely szerin a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A tojásfestés és a tojások díszítése pedig az egész világon elterjedt szokássá vált.

Húsvét régen a Beregben (12)

Fotó: internet

A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk, díszítéséről pedig a XIII. századtól maradtak fenn írásos emlékeink. Az ősi hagyományokon túl még egy ok erősítette a tojás húsvéti szimbólummá válását. Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Közép-és Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. A díszítmények lehetnek: tulipánosak, fenyőágasak, rózsásak, almásak stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárásttojáshímzésnek nevezik.

Húsvét régen a Beregben (39)

Fotó: internet

Különböző tojásgyűjtő népszokások is léteznek, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

A tojást jóslásra is használták: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Húsvét régen a Beregben (4)

Fotó: internet

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

Húsvéti szokások ma

Mára már “szelidült ” a locsolás, mert nem vízzel hanem kölnivel locsolkodnak a fiúk, és a hímestojást is felváltotta a csokitojás, a csokinyúl de sok helyen még készítenek festett “piros” tojást.

A lakást szépen feldíszítik virággal, húsvéti díszekkel, húsvéti kopogtatók kerülnek az ajtóra, sütemények, hidegtálak az asztalokra. Így várják a lányok a locsolkodó fiúkat, akik már egyre kevesebben vannak. Leginkább csak a rokonokhoz járnak.

Természetesen a rohanó hétköznapok után sokan ezt a három napos ünnepet, inkább kihasználják arra, hogy elmenjenek kirándulni vagy pihenni egy wellnes hétvégre. Kínálat van bőven, a húsvéti hangulat fokozása gyanánt, különböző programokat szerveznek a szállodák, így a hagyományokból is újra elővesznek néhányat.

 

hufo.info, mek.oszk.hu, husvet.hu

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*