Újabb nívós, országos események adott otthont a Bereg szíve. A 2021. évi Vadászati Világkiállítás megrendezését követően, az Országos Magyar Vadászkamara ugyanis 2024. október 11-13. között rendezte meg az idei Vizsla Főversenyt Vásárosnaményban, melynek helyszínét idén Vásárosnamény biztosította, dr. Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének fővédnökségével.
A Hungarikum Bizottság 2017-ben a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, köztük a magyar vizslát és a drótszőrű magyar vizslát a hungarikumok sorába emelte. A rövid szőrű magyar vizsla őshonos magyar vadászkutyafajta. Őse keleti kopófajta lehetett, amely Ázsiából, a népvándorló magyarokkal érkezett. A XVIII. században Magyarországon keresztezték a török sárga színű vadászebekkel. A mai modern formáját a XIX. században nyerte, amikor több idegen vadászkutya-fajtával nemesítették. Az új magyar lexikon szerint a vizslák olyan vadászkutyák, amelyek a vadat szimat után felkutatják vagy fürkészve megtalálják, előtte megállnak és többnyire elülső lábuk felemelésével vagy farkuk merev tartásával jelzik. Jó szaglóérzék és keresőkedv jellemzi őket. Igazi mindenes vadászkutya, mely nem csak Magyarországon „sztár”. Az 1972-re visszanyúló Országos Vizsla Főverseny újkori megrendezését a vizsla fajták tartásának és vadászatra való kiképzésének, használatának ösztönzésére, legfőképpen a hagyományos vizslás vadászat sokszínűségének és kultúrájának népszerűsítésére vállalta fel a főszervező Országos Magyar Vadászkamara.
A gyülekező a Beregi Múzeum festői szépségű parkja előtt volt, ahol az ország számos pontjából érkező, tizenkilenc versenyző felvonulásával kezdődött az ünnepélyes megnyitó ceremónia. Az eseményen beszédet mondott Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere, Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye főispánja, Korózs Gábor, a MEOESZ elnöke, Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara, végül alelnöke, végül Babiczky Attila vezetőbíró, aki részletes tájékoztatást nyújtott a három nap részletes programjáról.
Az ünnepi szavakat követően a kutyák és gazdáik elindulhattak a helyszíni megmérettetésekre. A vizslafajtákat társállatként tartják, hiszen egy barátságos, sokoldalú és gazdájáért odaadó kutya. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ezeknek a vadászkutyáknak fontos szerepük van a vadászat során. Az Országos Vizsla Főverseny a mindenes vizslaverseny a mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő, tradicionális verseny. Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka. Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás akadályból, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.
A szervezők szándéka továbbá az is volt, hogy a Főversenyen a nagyközönséget is csalogató egyéb programokkal bevonják. A három nap során így nem csak a beregi verseny izgalmai, hanem a magyar gasztronómia és kultúra egy-egy szelete is színesebbé tette a megmérettetést.
A Országos Vizsla Főversenyt az ünnepélyes díjátadó ceremónia zárta, ahol minden résztvevő oklevél-elismerésben részesült, majd a különdíjak, valamint a dobogós helyezettek kihirdetése következett. A végelszámolást követően a megmérettetést Nádberki Vadász Bodza rövidszőrű magyar vizsla szukájával a Veszprém vármegyéből érkezett Kasza József nyerte meg, a második helyezést Csipkéskúti Utász rövidszőrű magyar vizsla kan és Rácz Péter érte el (Pest vármegye), míg a dobogó harmadik fokára Dolgos-Nimród Császár drótszőrű magyar vizsla kan és Nagy Roland állhatott (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye).