Közzétette - Kategória - Ibrány, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye krónikája

Hatalmas harcsa akadt horogra a Tiszán


Hatalmas harcsa akadt horogra a Tiszán

Már hazafele indult a kis csapat az eredménytelen horgászat után, hiszen hiába várták hárman is csónakból Tiszatelek térségében a harcsák kapását, még egy gyenge húzás sem volt. Útközben úgy döntöttek, hogy az ibrányi szakaszon még egy kicsit próbálkoznak, hátha majd talán éppen akkor… Augusztus 29-e volt, 22 óra körül.

Mikor megindult a mélyben

– A csónakot kirögzítettük, és csaliként kagylót használva bedobtuk a horgokat. A botok végét figyeltük, s akkor az egyik egy picit megmozdult, mintha egy kis harcsa nyaldosná. Csura Miklós barátom bevágott, s akkor még ő is kisebb halra tippelt, azonban ahogy a mélyben a hal megindult, már érezte, hogy nagyobb hallal hozta össze a szerencse istenasszonya. Gyorsan kiszedtük a többi botot, eloldottuk a csónakot, amit vagy 300 méteren keresztül húzott a harcsa. Végül húsz–huszonöt perc múlva sikerült annyira kifárasztania a halat, hogy megadta magát, és beemelhettük a csónakba. A harcsa 43 kilogrammos volt, talán mondanom sem kell, Miklós eddigi legnagyobb hala, amit végül elosztogatott családtagoknak, ismerősöknek – elevenítette fel a Kelet Magyarország napilap számára a történteket Cosma Claudiu Paul, aki 24 éve költözött át Besztercéről Ibrányba.

A Kelet Magyarország megkérdezte azt is, hogy vajon Erdélyben vagy már Ibrányban lett szenvedélyes horgász.

A folyó nagyobb kihívás

– Valójában itt Ibrányban ismerkedtem meg a horgászattal. Csuri Miklóssal gyermekkori barátok vagyunk, sokat járunk együtt pecázni. Mindig az élő Tiszára járunk, csónakból horgászunk. Régebben felkerestük a környék tavait is, azonban számunkra a Tisza, pontosabban a harcsa megfogása jelenti az igazi kihívást. Csaliként használtunk korábban gilisztát, nadályt, kishalat, de nem voltunk sikeresek, így átváltottunk a kagylóra. Tavaly, tavalyelőtt is fogtunk már 6–8–12 kilo­grammos harcsákat, de ilyen hatalmasat még sohasem. A Tiszát azért is szeretjük, mert szép a környezet, hangulatos a táj, csend van, szinte magunkban vagyunk, nincs semmiféle mozgolódás, hangoskodás. No meg, az élő víz nagyobb kihívás is, nem lehet tudni, hogy éppen mi fog majd a csalira kapni. Álmodozunk olyan nagy tervekről, hogy egyszer majd jó lenne a Pó és az Ebro folyók harcsáival is megismerkednünk – tette hozzá Cosma Claudiu Paul.

KM-MML


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük