Közzétette - Kategória - Egyéb

Hajdúböszörmény, Kopjafás temető-csónakos fejfás temető


 

Hajdúböszörmény, Kopjafás temető-csónakos fejfás temető 4.jpgHajdúböszörmény, Kopjafás temető-csónakos fejfás temető látogatóinak, a szakrális emlékek iránt érdeklődőknek sajátos élményben lehet része, ha ellátogatnak a Nyugati temetőként emlegetett, egykori református temetőbe, ahol a 19. századi jellegzetes hajdúböszörményi sírjelek, a csónak alakú fejfák láthatóak. Protestáns temetőinkben nyugvó elhunytak jelölésére szolgált a fából faragott, bárdolt fejfa, mely méretével, díszítésével, formájával utalt az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére.

A közelmúltban szakszerűen helyreállították a még megmaradt, régebbi kopjafás fejfákat is. Az újratemetkezések során itt kerültek elő a XIX. század második feléből származó, egyedülállóan értékes, festett, virágos koporsók.

Hajdúböszörmény, Kopjafás temető-csónakos fejfás temető 1.jpgA település nevének második tagja, a „böszörmény” korábban közszónak számított, jelentése: muszlin. Böszörmény település ugyanis a nyírségi izmaeliták központja volt, egészen a 13. századig, amikor a tatárjárás következtében elpusztult. Hamarosan újra benépesült, és a debreceni uradalom része lett, valamikor a 14. század elején. Ugyanebben a században vásártartási jogot kapott, majd a 15. században Zsigmond király mezővárosi rangra emelte. Tulajdonosai a magyar történelemből jól ismert családok voltak, a Barankovics, Hunyadi és Báthori családok. A török hódoltság ideje alatt megakadt a fejlődésben, ám a 15. század mást is hozott Böszörmény számára. A település mai nevében a „hajdú” előtag a valamikori pásztorokból katonai szabadcsapatokká szerveződő hajdúkra utal. Ezek a pásztorok korábban marhakereskedelemmel foglalkoztak, „hajtó-pásztorok” voltak, akik a kersekedelem és állattartás mellett fegyverforgatáshoz is értettek.

Hajdúböszörmény, Kopjafás temető-csónakos fejfás temető 3.jpgA marhakiviteli törvény miatt, a 15. század végén egzisztenciálisan veszélybe kerültek, ezért, s mivel jobbágyi sorba visszakerülni nem akartak, alkottak szabad csapatokat. A 17. században Bocskai vette igénybe katonai szolgálataikat, melyért cserébe felszabadító levelet, azaz nemesi címet és földet adott nekik – vagyis letelepítette a hajdúkat. Ezeket az adományokat 1605-ös kiváltságlevelük erősítette meg.

Hajdúböszörmény, Kopjafás temető-csónakos fejfás temető 2.jpgBöszörmény nem szerepelt az eredeti hajdú városok sorában. Ide Báthori Gábor telepítette őket 1609-es kiváltságlevele nyomán. Ez alapvetően megváltoztatta Böszörmény addigi társadalmát, lakói katonai kötelezettségek fejében megszabadultak a földesúri hatalomtól. A 17. században a jogaikat védő hajdúk által létrehozott Hajdú Kerületnek Böszörmény volt a központja. A későbbiekben katonai jelentőségük csökkent, így a harcos hajdúk fokozatosan parasztpolgárokká lettek.

A temető a 35-ös főút mellett a Temető téren található. Máj.1-okt.31.: 7-19, Nov.1-ápr.30.: 8-16.30 óra között bárki bemehet.

forrás: www.vendegvaro.hu, www.bihar-bihor.eu, www.thermaltours.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük