A Kis-hegy déli lába alatt elterülő község Gyöngyös központjától 4 km-re északra húzódik meg a Nagy-patak völgyében. Gyöngyös és Gyöngyössolymos közötti távolság kevesebb mint 800 méter. Jelenlegi közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel; lényegében az a Nagy-patak vízgyűjtő-területét foglalja magába. Gyöngyössolymos tájképileg meghatározó eleme a Mátra hegység fő tömegéből előretörő riolit kőzetanyagú Kis-hegy 383 m-es tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kő. Vulkáni tevékenység nyomaira utal számos gejzírkúpnak a környéken visszamaradt roncsa is (például Asztagkő, Bába-kő).
Ősi község a Mátra alján, Gyöngyöstől mintegy 4 km-re található. A Kis-hegy napfényes lankái, az északról átölelő hegykoszorú ideális környezetet biztosít az itt élő emberek számára. A község neve először a 13. században bukkant fel. 1212-ben II. Endre király adománylevelében a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek birtokot adományozott. A község neve többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. A község a nevét a Solymosy családtól kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos, majd a török hódoltság évszázada következett. Az 1600-as évek második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi leltár szerint 8 urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, pálinkafőző, 100 kataszteri hold majorsági szántóföld, 8000 kat. hold uradalmi erdő is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.
Szent Miklós-templom – A község legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. Stílusjegyei alapján a XIV. század-ban épülhetett. Első királyunk idején már templom állt itt, melynek helyére építtette, a XIV. században, a Solymosy család a gótikus templomot. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel. Középkori részleteket csak a torony mutat, ennek közeli párhuzamai Kisnánán, valamint Gyöngyöspatán figyelhetőek meg. A tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A török időkben a torony kivételével ez a műemlék elpusztult. Az újjáépítés 1702-11 között zajlott barokk stílusban, majd 1769-72 között kapta meg a mai formáját, amely jellegében középkori, homlokzattoronnyal ellátott, egyhajós templom. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje, látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van.
forrás: www.hu.wikipedia.org, www.gyongyossolymos.hu
Nagyobb térképért klikk a képre!
