Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók, kevesebb alvás, a túlsúlyosok növekvő száma – egyebek mellett ez figyelhető meg a magyar serdülőkorú iskolások körében, állapítják meg felmérésük alapján az ELTE kutatói. Társas kapcsolatokról, a családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszonyukról ugyanakkor a magyar gyerekek a nemzetközi átlagnál kedvezőbben nyilatkoztak.

A fiatalok egészséget befolyásoló szokásai közül a rizikómagatartásokat emelte ki Németh Ágnes. Az ELTE PPK kutatásvezetője kiemelte, hogy a felnőtt lakossághoz hasonlóan a szerfogyasztásokban kedvezőtlen a kép, különösen a dohányzás és az alkoholfogyasztás tekintetében a magyar fiatalok gyakorisági arányokat tekintve az élmezőnyben állnak, miközben marihuánafogyasztásban a közép-kelet-európai országaihoz viszonyítva a középmezőnyt képviselik.

„Fizikai aktivitás tekintetében átlagos szinten vagyunk, a serdülő korosztályban csak minden ötödik gyerek mozog megfelelő mennyiséget. Amiben kiemelkedően jók vagyunk, és ez nem csak a mostani felmérésre jellemző, hogy a magyar serdülőknek a társas kapcsolatai nagyon pozitívak, különösen a családi kapcsolatok” – fejtette ki a kutató.

Németh Ágnes hozzátette, hogy a 18 és 22 év közötti fiataloknál kedvezőtlen változást figyeltek meg.

Ebben a korosztályban jelentős csökkenést mutat azoknak az aránya, akik kitűnőnek tartják az egészségi állapotukat.

A megkérdezettek közül sokan tapasztalnak pszichoszomatikus tüneteket, heti több alkalommal is, olyanokat, mint a gyakori fáradtság, fejfájás, lehangoltság, ingerültség, elalvási nehézségek.

„Komplex egészségfejlesztési szemlélettel kellene az iskolai környezetet, tanrendet, tantervet, mindent kialakítani, és például akár a családból eredő hátrányokat iskolai környezetben nagyon jól lehetne kompenzálni” – összegezte az egészség-magatartással kapcsolatos kutatás eredményeit Németh Ágnes, és hozzáfűzte, hogy eddig még nem sikerült eddig áttörést elérni ezen a területen.