Az uniós polgárok jelenleg a bevándorlást tekintik a legjelentősebb uniós kihívásnak. A magyarok a legborúlátóbbak között vannak, az országot érintő jelentős kérdések között a gazdasági helyzetet, a munkanélküliséget és a bevándorlást említették. A bevándorlók megítélésében viszont egy fordulat is bekövetkezett.
Az EU megítélése az uniós polgárok körében a 2014 őszi és 2015 tavaszi felmérésekben mért túlnyomórészt pozitív képet követően 2015 őszére semlegesre változott, azaz az uniós polgárok 37 százalékának van pozitív képe az EU-ról, ami 4 százalékpontos romlás 2015 tavaszához képest, míg a semleges álláspontot képviselők változatlanul 38 százalékon állnak. Ugyanakkor az EU-ról negatív véleménnyel lévő polgárok aránya 4 százalékponttal 23 százalékra emelkedett – derül ki az Európai Bizottság által közzé tett őszi Standard Eurobarométer eredményeiből.
A tagállamok között a legfrissebb felmérés szerint a tavaszi állapothoz képest 15-ről 11-re csökkent azok száma, amelyekben az EU megítélése pozitív. Ezek között van Románia (57 százalék), Lengyelország (55 százalék), Írország (54 százalék), Litvánia (53 százalék) és Horvátország (51 százalék). A semleges tagállamok száma 10-ről 15-re emelkedett a korábbi felméréshez képest. Ausztriában és Cipruson a lakosság többsége most is negatív véleménnyel van az EU-ról.
Az unió megítélésében 24 tagállamban következett be romlás, a legnagyobb mértékű Észtországban, ahol 13 százalékponttal 36 százalékra zuhant az arány, Németországban, ahol 11 százalékponttal 34-re esett a mutató és Csehországban, ahol 10 százalékpontos zuhanással 27 százalékra esett az EU-t pozitívan megítélők aránya.
Romlott az intézményekbe vetett hit
Az uniós intézményekbe vetett bizalom is romlott, itt 2015 tavasza óta 8 százalékpontos volt a visszaesés, a mutató 32 százalékon áll. Ugyanakkor az uniós intézményekbe vetett hit még így is kissé jobb, mint a nemzeti politikai intézményekkel szembeni bizalom: az EU átlagát tekintve az uniós polgárok 28 százaléka bízik a nemzeti parlamentben és 27 százalék a nemzeti kormányában, előbbi esetében az átlagos visszaesés 3, utóbbi esetében 4 százalékpontos.
Eközben viszont 9 százalékponttal 55 százalékra ugrott meg azon EU állampolgárok aránya, akik inkább nem bíznak az uniós intézményekben. Ez a trend igaz a nemzeti parlamentekre és a kormányokra is, ám ezen a szinten mérsékeltebb a romlás. Előbbi estében 2 százalékponttal 64, utóbbi esetében 3 százalékponttal 66 százalékra emelkedett az arány.
Az uniós polgárok körében tavasz óta 3 százalékponttal 39 százalékra csökkent azok aránya is, akik szerint számít a véleményük az EU-ban, miközben 54 százalék gondolja az ellenkezőjét – ez 4 százalékpontos emelkedés.
Ez nemzeti szintre levetítve úgy néz ki, hogy 11 tagállamban gondolja úgy a többség, hogy számít a szava az EU-ban, szemben a tavasszal mért 13 tagállammal szemben. Az előző felméréshez hasonlóan most is a dánok gondolják leginkább, hogy számít a véleményük, itt 72 százalékos az így vélekedők aránya. Ezt Svédország 69 és Horvátország 68 százalékkal követi.
Számít a véleményem az EU-ban (százalék)
Forrás: Eurobarometer 2105 ősz
A nagyobb ábráért kattintson!
Az EU-ban 19 tagállamban esett azok aránya, akik úgy vélik, hogy számít a szavuk az EU-ban – a legnagyobb mértékű zuhanást Magyarországon mérték, ahol 14 százalékponttal esett a mutató 33 százalékra. Ezt Észtország 17 és Málta követi 50 százalékos aránnyal követi. Utóbbi két országban 10-10 százalékpontos a visszaesés.
Borúsabb jövő
Az EU jövőjét illetően a pesszimisták aránya 2013 óta nem volt ilyen magas (41 százalék), de még mindig 53 százalék azok aránya, akik az optimisták táborát erősítik. Tagállamokra lebontva az EU jövőjét illetően az írek (76 százalék), a románok (73 százalék), a lengyelek (70 százalék) a legoptimistábbak, míg a sor másik végén a görögök, ciprusiak és az osztrákok állnak 63, 58 illetve 56 százalékos pesszimista aránnyal. Összességében 25 tagállamban esett nagyot az EU jövőjét optimistán megítélők aránya, a legnagyobb mértékben Németországban és Hollandiában.
Bevándorlás miatt aggódnak
Az európaiak számára a bevándorlás kérdése vált a legfontosabb, EU előtt álló kihívássá, miután a megkérdezettek 58 százaléka vélekedett így. Ez tavasz óta 20 százalékpontos ugrást jelent. A korábbinál 8 százalékponttal többen, 25 százalék nevezte meg a terrorizmust ilyen kihívásként. Harmadik helyen a gazdasági helyzet (21 százalék), majd a negyediken a munkanélküliség (17 százalék), illetve az adott tagállam költségvetési helyzete (17 százalék) következik – utóbbi három a tavaszi felméréshez képest vesztett a fontosságából.
A bevándorlás a 28-ból 27 tagállamban áll az első helyen a fenti szempont szerint, a leginkább Észtországban (79 százalék), valamint Csehországban, Dániában és Németországban (76 százalék) gondolja ezt a lakosság a legfontosabb kihívásnak. Emiatt legkevésbé a spanyolok (39 százalék) aggódnak. Portugália az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol a bevándorlás 31 százalékos aránnyal a második helyre szorul a költségvetési helyzet (38 százalék) mögött.
- Magyarországon a lakosság 39 százaléka pozitívan ítéli meg az uniót, ami 4 százalékpontos csökkenést mutat a korábbi felméréshez képest, míg a negatív véleményen lévők aránya 7 százalékponttal 20 százalékra emelkedett tavasz óta.
- Annak megítélése, hogy számít-e a véleménye az EU-ban, Magyarországon esett a legtöbbet, 14 százalékponttal 33 százalékra.
- Az EU jövőjét illetően a magyarok 50 százaléka optimista szemben a 47 százalék pesszimistával.
- Magyarországon 68 százalék nevezte az unió előtt álló jelentős kihívásnak a bevándorlás ügyét, 34 százalékot foglalkoztat a terrorizmus, és a megkérdezettek 15 százaléka említette a gazdasági helyzetet.
- Országos szinten viszont a munkanélküliség megelőzte a bevándorlást, előbbit 36, utóbbit 34 százalék tartotta a legfontosabb kihívásnak. Ezt a gazdasági helyzet és az egészségügyi és szociális biztonság ügye követi 23-23 százalékos említettséggel
- Magyarország azok között az országok között van, ahol az emberek többsége kedvezőtlennek tartja a gazdasági helyzetet. Itthon 69 százalék véli úgy, hogy inkább rossz állapotban van a gazdaság, míg 29 százalék szerint nincs.
- Munkaügyi helyzetét a felmérésben résztvevők 38 százaléka értékeli jónak (EU: 58 százalék), míg 42 százaléka rossznak (EU: 25 százalék).
- Háztartásuk pénzügyi helyzetét Magyarországon 45 százalék látja jónak (EU: 68 százalék), és 54 százalék rossznak (EU: 30 százalék). E kérdésben csak a bolgár, görög és portugál megkérdezettek voltak borúlátóbbak.
- Az EU-állampolgárok véleménye arról, hogy a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte-e már a tetőpontját, megoszlik: 46 százalék szerint „a legrosszabb még hátra van”, 44 százalék szerint már a legrosszabbon túl vagyunk. Magyarországon 49 százalék szerint vagyunk már túl a nehezén, míg 45 százalék szerint a legrosszabb még hátra van.
- Az unión belüli szabad mozgást a magyarok 77 százaléka támogatja, 19 százalék elutasítja, és 4 bizonytalan.
- Magyarországon a relatív többség támogatja az egységes gazdasági unió és az euró gondolatát; 7 százalék bizonytalan, 49 százalék van mellette és 44 ellene.
- A magyarok 69 százaléka érzi úgy, hogy uniós állampolgár, szemben azzal a 30 százalékkal, aki nem érzi magát az EU állampolgárának és az 1 százalék bizonytalannal.
- A más EU-tagállamokból érkező bevándorlókkal szembeni hozzáállásban a magyar lakosság körében – a belgákhoz és lettekhez hasonlóan – fordulat következett be, ugyanis a lakosság többsége már pozitívan fogadja a más uniós tagállamokból érkező bevándorlókat. Az EU-n kívülről érkezőkkel szemben viszont a legellenségesebbek közé tartozik hazánk, a magyarok 82 százaléka ugyanis negatívan fogadja az unión kívülről érkezőket.
Gazdasági helyzet megítélése nagyon eltérő
Rendkívül nagyok az eltérések a gazdasági helyzet megítélését illetően az uniós tagállamokban. Az uniós átlag szerint az állampolgárok 40 százaléka gondolja, hogy a országának gazdasági helyzete jó, szemben az 57 százalékkal, akik szerint a gazdasági helyzet rossz. A két véglet között viszont döbbenetesen nagy, 83 százalékpont volt a különbség: míg a németek 86 százaléka gondolja, hogy országa gazdasági helyzete jó, addig a görögöknek mindössze 3 százaléka. Összességében 12 tagállamban vannak többségben a gazdasági helyzetet pozitívan látók, míg 16-ban a pesszimista nézet az uralkodó.
Az adott tagország gazdaságának helyzete (százalék)
Forrás: Eurobarometer 2105 ősz
A nagyobb képért kattintson!
A következő egy évre vonatkozó várakozásokat illetően a többség az unióban úgy véli, hogy hazájában és az unióban egyaránt vagy javulni fog a gazdasági helyzet, vagy ugyanolyan marad; romlásra csak a válaszadók mintegy negyede számít, igaz, most többen vannak, mint fél évvel ezelőtt. Saját munkahelyével és pénzügyi körülményeivel kapcsolatban a nagy többség nem vár változást.
A többség közös migrációs politikát akar
A felmérés szerint az unió lakói különbséget tesznek a belső szabad mozgás és a bevándorlás között. Míg az unió más országaiból érkező bevándorlókhoz a többség pozitívan áll (55 százalék), az unión kívülről érkező bevándorlókkal szemben inkább elutasító a többség (59 százalék). Tagállami szinten Magyarország – Szlovákia, Lettország és Csehország mellett – az egyik legelutasítóbb a kívülről érkezőkkel szemben, míg a legbefogadóbbak a svédek, spanyolok és írek. Ugyanakkor az EU-n belülről érkező bevándorlók megítélését illetően Magyarország azon tagállamok között van, ahol fordulat következett be. Lásd keretes írásunk.
Az Eurobarométer arra is kitér, hogy a legtöbb megkérdezett szerint mind tagállami, mind uniós szinten többet kell tenni az illegális bevándorlás ellen, bár a megkérdezetteknek több mint kétharmada szerint ezeket a lépéseket uniós szinten kell megvalósítani. Az egységes migrációs politika mellett viszont a megkérdezettek 68 százaléka áll ki szemben a 24 százalék elutasítóval.
Az unión belüli szabad mozgást minden tagállamban elsöprő többség támogatja a lakosság, ez a megkérdezettek több mint háromnegyedének támogatottságát bírja.
Erős az euró és az EMU támogatottsága
Továbbra is jelentős többség támogatja a gazdasági és monetáris uniót egyetlen közös valutával – azaz az eurózónát. A közös európai fizetőeszköz támogatottsága azonban jelentős eltérést mutat a zónán belül és kívül: az euróövezeten belül 68, a valutaövezeten kívül 32 százalék áll az euró mellett.
Az európai gazdasági és monetáris unió egy közös valutával, euró (százalék – EU)
Forrás: Eurobarometer 2105 ősz
A nagyobb képért kattintson!
Nemzeti szintre lebontva a 28-ból 22 tagállamban vannak többségben az euró támogatói, de itt is nagy a különbség a két véglet között. Míg Észtországban a közös valuta támogatottsága 82 százalék, addig a Csehországban és az Egyesült Királyságban 20. A felmérés ugyanakkor azt is mutatja, hogy 18 tagállamban csökkent az euró támogatottsága tavasz óta – ezek között az országok között található Magyarország is.
A többség az USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény mellett áll
A felmérés kitért az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási egyezményre is, amelynek megkötését az adatok tanúsága szerint 53 százalék támogatja szemben a 32 százalék ellenzővel. A TTIP-t támogatók az EU 24 tagállamában vannak többségben, a legnagyobb a támogatottság Litvániában (78 százalék), Romániában (72 százalék) és Máltán (71 százalék), míg az ellenzők Ausztriában (70 százalék), Németországban (59 százalék), Luxemburgban (47 százalék) és Szlovéniában (47 százalék) vannak többségben.
Az európai integráció legjelentősebb eredményének a legtöbben a tagországok közötti békét nevezték, amelyet szorosan követ a tőke, a személyek, szolgáltatások és áruk szabad áramlása az Európai Unión belül.
napi.hu
